Legutóbb tavaly júniusban, 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamatot az EKB. A csütörtöki döntés indoklása szerint a pénzintézet eltökélt szándéka annak biztosítása, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célján stabilizálódjon. A közel-keleti háború a kilátásokat jelentősen elbizonytalanította, felfelé irányuló inflációs kockázatot, a gazdasági növekedésben pedig lefelé irányuló kockázatot létrehozva. A háborúnak a magasabb energiaárak közvetítésével lényeges hatása lesz a közeljövőben tapasztalható inflációra. A középtávon várható következmények egyrészt a konfliktus intenzitásától és időtartamától függenek, másrészt attól, hogy az energiaárak hogyan érintik a fogyasztói árakat és a gazdaságot.
Az EKB közleménye hangsúlyozta: a Kormányzótanács jó pozícióban van ahhoz, hogy megtalálja az utat a bizonytalan környezetben. A legutóbbi negyedévek folyamán az infláció a 2 százalékos középtávú célunk körül tartózkodott, a hosszabb távú inflációs várakozások jól le voltak horgonyozva, a gazdaság pedig reziliensnek mutatkozott. Az elkövetkező időszakban beérkező információk segítenek a Kormányzótanácsnak annak megítélésében, hogy a háború hogyan befolyásolja az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat. A tanács szorosan nyomon követi a helyzet alakulását, és az adatokon alapuló megközelítés segítségével helyesen meg tudja majd szabni a szükséges monetáris politikai lépéseket.
Azt is közölték, hogy az EKB új szakértői prognózisába kivételesen egészen március 11-ig, a szokásosnál későbbi zárónapig figyelembe veszik a kapott információkat. Az alapprognózis szerint 2026-ban átlagosan 2,6 százalékos, 2027-ben 2,0 százalékos, 2028-ban pedig 2,1 százalékos infláció várható.
Olvasd el ezt is!
