Mindez a szervezet közleménye szerint világosan rámutat arra, hogy
- a kiskereskedelem nem terhelte rá az árrésstopból származó veszteségeit más termékekre, nincs keresztárazás
- a kiskereskedelem május végéig sikerrel védte az árrésstop előtti beszállítói árakat.
- áremelkedés akkor is van, ha a kiskereskedelmi árrések a legnagyobb forgalmú élelmiszer termékkörökben fixek.
Az áremelkedést nem a kiskereskedelem gerjeszti. A kiskereskedelem a legnagyobb láncok egymással szemben folytatott éles versenye révén éppen, hogy tompítja a beszállítói árnyomást, mert folyamatosan versenyezteti a beszállítókat a jobb árak elérése érdekében, és a vevőket csábító akciók keretében havonta 10 milliárd forintokat
Az OKSZ álláspontja szerint ezt az egészséges és fogyasztóbarát versenyt lehetetleníti el az állam akkor, amikor a valós problémákat a szőnyeg alá söpörve belenyúl a piaci folyamatokba. Az árrésstop május végi kivezetésének elmulasztása miatt azonban nő az esélye annak, hogy a beszállítók ismét megpróbálják érvényesíteni eddig elhalasztott áremelési szándékaikat, veszteségek pedig megnehezítik az üzletek számára a lejobb akciók elindítását.
Az áremelkedést nem mi csináljuk, az árrésstop pedig nem kedvez a fogyasztóknak – összegzi álláspontját az OKSZ.
A kormány reakciójáról ITT, a friss inflációs adatokról ITT olvashatsz.
Olvasd el ezt is!
