Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója az MTI-nek azt mondta: a tervek szerint a kormány egyszerre szigorítja és lazítja a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozását 2027-től, miközben az illeték mértéke nem változik. A lakossági és postai illetékmentes ügyletek értékhatárának 50 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedésével csökken a magyar lakosságra háruló költség, ezáltal az ingyenes vagy alacsonyabb költségű banki tranzakciók értékhatára emelkedhet, illetve tovább folytatódhat az elektronikus fizetési megoldások térnyerése.
Az illeték felső korlátja ugyanakkor 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik, így a nagyobb összegű utalások illetéke nő majd, ami a vállalkozókra és a cégekre háruló költségeket emeli. A két lépés eredőjeként a Pénzügyminisztérium 40 milliárd forinttal több bevételt vár ezen a soron; ha ez megvalósul, akkor ez is egyik eleme lesz a 2027-es költségvetési stabilizációnak - fejtette ki a GKI szakmai igazgatója.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott, hogy a lakossági tranzakciók nagyobb része a 150 ezer forintos határ alá esik, így az illetékmentesség határának emelése megtakarítást jelent az embereknek. Megjegyezte: az átutalások számától függően ugyanakkor egyénenként jelentősen eltérő lehet a megtakarítás összege. A szakember szintén kiemelte az intézkedések ösztönző hatását az elektronikus fizetésre. Az illeték felső határának tranzakciónként 30 ezer forintra emelése a lakosságot kevésbé érinti. Regős Gábor úgy véli, a bankok a költségeiket részben át tudják hárítani az ügyfelekre.
Olvasd el ezt is!
