Kezdjük a válasszal. Farkas András azt írja hírlevelében, hogy a nyugdíjmegállapító hatóság kettős számítást végez az olyan nyugdíjigénylők esetében, akik a törvényben felsorolt ellátások, támogatások, díjak, segélyek, juttatások valamelyikében részesültek. Kiszámítja a nyugdíj összegét ezen ellátások és a mellettük esetleg végzett munkával szerzett keresetek figyelembe vételével, majd kiszámítja ezek figyelembe vétele nélkül is, és a kettő közül a magasabb összegűt állapítja meg nyugdíjként.
Álláskeresési támogatások
Az első törvényi tétel, amelyet az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb, a munkanélküliség és álláskeresés időszakában kapott segélyeket öleli föl, vagyis az álláskeresési járadékot, a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt (nyes-t), az álláskeresést ösztönző juttatást és a keresetpótló juttatást, összefoglaló nevükön az álláskeresési támogatásokat. Ezek összege egyrészt alacsony, másrészt csak időlegesen járnak (vagy jártak), így nagyon is indokolt, hogy alacsony összegük ne csökkenthesse az életpálya-átlagkeresetet.
Gyes, gyed
A másik ilyen tétel a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokra, nevezetesen a gyermekgondozást segítő ellátásra, a gyermekgondozási segélyre (gyes), a gyermeknevelési támogatásra (főállású anya ellátására, gyet) és a gyermekgondozási díjra (gyed) vonatkozik. Ez főként az édesanyák nyugdíjhelyzetét hivatott javítani (bár egy sor ellátást az apák is igénybe vehetnek), hiszen például a gyes vagy a gyet gyermekenként idén is csak bruttó 28.500 forintos havi összege nem ránthatja a mélybe az anya átlagkeresetét.
Gyod, ápolási díj
Ehhez kapcsolódik a harmadik olyan ellátási csokor, amelyek összegét csak pozitív eredmény esetén kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset meghatározása során, ezek a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja (gyod) és az ápolási díj. A fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek vagy nagykorú hozzátartozó gondozását és ápolását is tipikusan a nők vállalják magukra, így elsősorban nekik kíván némi számítási garanciát adni ez a szabályozás.
2021. július 1-jétől a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat szintén csak akkor kell a nyugdíjszámítás során figyelembe venni, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb.
Prémiumévek programban résztvevők juttatásai
A következő törvényi tétel a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerint járó juttatás összegét minősíti olyan bevételnek, amelyet csak akkor kell figyelembe venni, ha az az érintett személyre nézve kedvezőbb eredményre vezet. (A prémiumévek program 2005-2009 között volt hatályban, és az volt a célja, hogy a közigazgatást elhagyni kényszerülő, közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó munkavállalóknak a közszférából való viszonylag fájdalommentes kivonulását elősegítse azzal, hogy a korábbi illetményük 60%-át megkapták a program fennállása alatt.)
Egészségkárosodott személyek egyes juttatásai
Szintén nem engedi a törvény a számított átlagkereset mérséklését azon személyek esetében, akiknek a munkaképessége (akár a civil, akár a fegyveres szférában) olyan mértékben csökkent, hogy rendszeres pénzbeli ellátásra szorulnak. Ezért a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék összegét, 2021-től új ellátásként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés, egészségkárosodási járadék összegét, továbbá a rehabilitációs ellátás, valamint a 2011. december 31-ével megszűnt rehabilitációs járadék összegét csak akkor kell beszámítani, ha ez kedvezőbb az érintett személy számára. A rokkantsági ellátás azért nem szerepel e felsorolásban, mert az összegéből nem vonnak nyugdíjjárulékot, emiatt nem vehető figyelembe sem a folyósítás tartama, sem az ellátás összege a nyugdíjszámítás során.
És ha még dolgozunk is mellette
A jogalkotó arra is gondolt, hogy a fenti ellátások mellett végzett esetleges munkával jellemzően szintén nem volt magas jövedelem elérhető, így az ellátások mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteket is csak akkor rendeli beszámítani az életpálya-átlagkeresethez, ha ez kedvezőbb lenne a nyugdíjigénylőnek.
Az e körben említett ellátások közül a rehabilitációs járadék melletti munkavégzéssel nem volt szerezhető nyugdíjjogosultság, hiába kellett a kereset után is nyugdíjjárulékot fizetni, mert ez a járadék saját jogú nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősült. A rehabilitációs járadék mellett végzett munkával szerzett kereset alapján az öregségi nyugdíj megállapítása során érvényesíthető nyugdíjnövelésre lehetett jogosultságot szerezni.
Farkas András hírlevelére itt lehet feliratkozni.
Ezek ugyan még 2025-ös számok, ám a Hóvége.hu idézi a hivatalos statisztikát, amely összeghatárok alapján mutatja be a hazai nyugdíjhelyzetet. Amint az alábbi számsorból látható, a legnagyobb csoportot a 200-300 ezer forint közötti nyugdíjban részesülők teszik ki több mint 700 ezer fővel. Míg 700 ezer forint feletti összeget mintegy 14 ezer idős embernek utal az Államkincstár. Összesen 500 000 forint felett pedig 77 394-en kapnak.
Olvasd el ezt is!
