A Világgazdaság körképe szerint a piacon működő programok logikája jelentősen eltér egymástól: a klasszikus, hosszú távú pontgyűjtéstől kezdve az azonnali árengedményeken át a személyre szabott digitális kuponokig terjed a skála. A verseny július elején újabb mérföldkőhöz érkezett, miután a Lidl Magyarország bevezette a „Lidl Pontok” rendszert. A diszkontlánc kivezette a korábbi fix kuponos megoldását, és egy olyan struktúrára váltott, ahol a vásárlók pontokat gyűjthetnek (napi legfeljebb öt tranzakcióból), és maguk dönthetik el, milyen jutalmakra vagy kedvezményekre váltják be azokat.
A szakértők rámutatnak, hogy míg egyes szereplők a szabadságot és a pontgyűjtést helyezik előtérbe, mások a differenciált árazásra esküsznek. A Tesco Clubcard rendszere például nem a klasszikus pontbeváltásra épít, hanem azonnali, sokszor jelentős árengedményt biztosít a kasszánál a kártyát használóknak, amit időszakos végösszegi kuponokkal egészítenek ki. Ezzel szemben a dm drogérialánc „active beauty” programja az egyik legfejlettebb pontalapú rendszer, ahol a költések után járó pontok (300 forintonként 1 pont, ami nagyjából 3 forintot ér) közvetlenül levásárolhatók, és e-kuponokkal többszörözhetők.
A legnépszerűbb hűségprogram-típusok és jellemzőik a hazai piacon:
Szabadon felhasználható pontrendszer (pl. Lidl Plus) – A vásárló pontokat gyűjt, majd a kínálatból maga választja ki a neki tetsző jutalmat.
Azonnali árdifferenciálás (pl. Tesco Clubcard) – A hűségkártya felmutatásával a vásárló azonnal olcsóbban kapja meg a termékeket, mint a tagsággal nem rendelkezők.
Értékalapú pont-visszatérítés (pl. dm active beauty) – A költések után fix pontok járnak, amelyek közvetlenül készpénz-helyettesítő kedvezményként vonhatók le a végösszegből.
Forgalomösztönző gyorskuponok (pl. gyorséttermi applikációk) – Nem a hosszú távú elköteleződésre, hanem az azonnali, gyakran kötött feltételű vásárlásra fókuszálnak.
