- Az idei első negyedév után azt nyilatkozta, hogy 2 százalékkal nőtt a vállalati hitelezés, áttörést azonban egyelőre nem lát a vállalati szegmensben. Hogyan látja a helyzetet fél évvel később, 2025 őszén? Mi állhat a folyamatok hátterében?
Jelentős változás nem történt. 2,4 százalékkal nőtt a hitelezés ebben a szegmensben az utóbbi időszakban. Nem kedveznek a nyitott magyar gazdaságnak a nemzetközi folyamatok. A német gazdaság 1 százalék alatt növekedett, az eurózóna is éppen 1 százalék felett. A geopolitikai feszültségek sem tompultak, tovább folyik az orosz-ukrán háború. Továbbra is jellemző a gazdasági szereplőknél a bizonytalanság és ebből fakadóan az óvatosság. Ha a gazdasági bizalmi indexeket nézzük, akkor azok vegyes képet mutatnak. Az utóbbi hónapokban ebben látunk pozitív elmozdulást, ám hogy ez mennyire lesz tartós, azt nem lehet előre látni. Mi mindenesetre a hitelezési piacon készen állunk az ügyfeleket kiszolgálni, az MBH Bankban széles a termékkínálat.
- Mely iparágakban jobb a helyzet és hol nagyobb az óvatosság?
A lakáspiacon az építkezések elindultak, jelentősen nőtt a kiadott építési engedélyek száma, nagy a kereslet a lakásokra, a 3 százalékos Otthon Start is jelentőst lökést ad az iparágnak. Az idegenforgalom évek óta stabilan növekszik, ami a vendégéjszakák számában is tetten érhető. Az agráriumban és az élelmiszeriparban is jelentősek a beruházások és komoly növekedés előtt áll. Az építőipar inkább stagnál, a beruházások száma és volumene miatt most éppen kevésbé sorolható a jól propseráló iparágak közé. Ennél rosszabb helyzetben van például a járműgyártás, amely évek óta nehezen jön ki a gödörből, de ez nemzetközi tendencia, nem magyar sajátosság.
- Mit kínálnak önök a vállalkozásoknak?
Az MBH Banknál mi nem hiteltermékekben gondolkodunk, hanem olyan hosszú távú partnerségben, amelyben már a döntéselőkészítésénél is jelen vagyunk, kikérik a véleményünket. Olyan makrogazdasági és iparági elemzésekkel rendelkezünk, amelyek segítik a tervezést, a bizonytalanság csökkentését például árfolyam-, kamatpálya-várakozásokban, a nemzetközi pénzügyi helyzet várható alakulásában. Ha értjük a cég működését, az üzleti modelljét, a cég céljait, akkor ahhoz optimális hitelstruktúrát tudunk összeállítani. Ennek tartalma a korábban említett tényezőkön kívül függ a cég gazdálkodásától, jövőképétől, a már meglévő támogatási formáktól - például mekkora de minimis kerettel rendelkezik, vagy mennyire fontos számára a kockázatok csökkentése. Például külföldi piacra lépés esetén a rizikó csökkentésében is partnerek vagyunk akár hitelbiztosítói, akár faktoring szolgáltatásokkal, de ezt a célt szolgálja stratégiai együttműködési megállapodásunk a HEPA-val is. A felsorolt banki termékek biztosíthatják, hogy a cégnek nem kell azzal foglalkoznia, hogy a partnere mennyire fizetőképes, ezt a kockázatot a bank átvállalja.
- Melyek egy középvállalati hitelbírálat kritikus pontjai?
Az egyik legfontosabb szempont a gazdálkodás fenntarthatósága. Nézzük, hogy mennyire stabil az üzleti terv, mennyire fenntartható az üzleti modell. Elemezzük a fennálló tartozásokat, a céghez kapcsolódó vállalkozások múltját. Számít az iparág is, azon belül a versenytársakkal szembeni gazdálkodás. Szeretnék egy tévhitet is eloszlatni. Önmagában egy veszteséges év nem jelenti a finanszírozásból való kimaradást. Ha megértjük, mi volt az oka, és mondjuk korábban nyereséggel zárt a cég, és van jövőképe, akkor egy veszteséges év nem feltétlenül jelent hátrányt. Vannak persze olyan konstrukciók, amelyekben ez kizáró ok, de más termékekkel finanszírozható egy ilyen vállalkozás. Őszinte, nyílt, bizalmon alapuló kapcsolatban működünk együtt középvállalati ügyfeleinkkel.
- Mekkora arányt képviselnek az államilag támogatott konstrukciók?
Az államilag támogatott hitelek aranykora - például Széchenyi hitelek, az Eximbank termékei - a covid időszakában jött el, akkor az államilag támogatott hitelek a teljes hitelállomány 70 százalékát tették ki. Ez 20 százalékra csökkent le, azonban azóta két ütemben csökkent a Széchenyi kártya hitelkamata, ami most mindössze 3 százalék. Egy hét alatt elfogyott az Eximbank forgóhitelprogramjának kerete, így a támogatott arány most 30 százalékra kúszott fel.
- Milyen az érdeklődés a 3 százalékra csökkentett Széchenyi hitelek iránt?
Október 6-án indult, így tényleg csak az első napok érdeklődéséről tudok beszámolni, ami röviden megfogalmazva: nagy. Nem meglepetés, mert az átlagosan 9 százalékos piaci kamatozás mellett egy 3 százalékos fix kamatozású konstrukció felkelti a vállalkozások figyelmét. Az látszik, hogy nehézséget jelent a vállalatoknak a de minimis korlát. (Átlagosan 300 ezer eurónál több állami támogatást nem kaphat egy vállalkozás az EU-ban - a szerk.) Szakértői támogatást tudunk nyújtani komplex projektek legjobb finanszírozásában. Például abban, mi az, amit a de minimis terhére érdemes finanszírozni és mi az, amit nem.
- Van-e olyan termékük, amit ügyféligényekre válaszolva alakítottak ki?
A gyors, kötöttségektől mentes forgóeszközhitel-termékünket emelném ki, amelynél magánkezesség nélkül is lehetséges a folyósítás akár 5 nap alatt. Itt a futamidő elérheti a 6 évet, és a türelmi időt is kitoltuk. Ezt kifejezetten azon ügyféligényekre reagálva alakítottuk ki, akik biztosíték nélküli, hosszabb futamidejű, kiszámítható forgóeszköz-hitelt kerestek.
- Milyennek látja a hitelezés jövőjét a középvállalati szegmenben két három év múlva?
A kis- és középvállalat természetes útja a növekedés, hogy előbbiek a közép-, utóbbiak a nagyvállalati kategóriába kerüljenek. Ez a legtöbb esetben a belső struktúrák, az üzleti modellek, a folyamatok változásával jár. Remélem, hogy egyre több magyar vállalat megugorja ezt a lépcsőt. Külpiacra lépve nagyobb növekedést érhető el, és az is látszik, hogy a versenyben egyre nagyobb hozzáadott értékű terméket kell fejleszteni.
Rendkívül fontos, hogy stabilizálódjanak a kkv-k, alkalmazkodóképességük kulcsfontosságú, mert ők foglalkoztatják a magyar munkavállalók többségét. A bankok és az állami intézkedések segíteni tudják ezt a folyamatot. Sok esetben a bankok kreativitásától függ, hogy milyen termékek lesznek elérhetőek. Biztos vagyok abban, hogy bármilyen igény merül fel, arra mi a megfelelő termékekkel fogunk reagálni.
- Ön szerint mi kell a jelenlegi gazdasági környezetben ahhoz, hogy egy közepes vállalkozás stabilan tudjon működni?
Olyan üzleti modell kialakítása, amely előtérbe helyezi az alkalmazkodóképességet, a nyitottságot az információkra és lehetőségekre, és nem utolsósorban egy olyan felkészült banki partnerre, aki támogatja az üzleti céljainak megvalósításában.
Névjegy
Nyisztor Péter több mint 25 éve dolgozik a bankszakmában. Pályafutását az MBH Bank egyik jogelődjénél, az MKB Banknál kezdte, ahol több mint 11 évet töltött. Több banki szakmai állomás után 2024-ben csatlakozott az MBH Bankhoz, a középvállalati üzletág ügyvezetőjeként.
A tájékoztatás nem teljeskörű, a részletes feltételek a(z) MBH Bank - Pénzügyi megoldások vállalatoknak weboldalon érhetők el.


