A kormány jellemzően ősszel dönt a következő évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum összegéről. 2025-ben a minimálbér 9 százalékkal 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal 348 800 forintra nőtt. A korábbi többéves megállapodás alapján a következő években további emelések várhatók, így a munkáltatóknak már most érdemes előre tervezni.

HR és munkajog:

A minimálbér vagy garantált bérminimum emelése miatt a munkaszerződéseket és bértáblákat is felül kell vizsgálni.

  • Ha az alapbér nem éri el a jogszabályban meghatározott új mértéket, a munkáltatónak kötelező az összeget egyoldalúan módosítania, amelyről tájékoztatnia kell a munkavállalót.
  • Magasabb bérek esetén szükséges az írásos szerződésmódosítás.

A HR-csapatoknak ilyenkor érdemes áttekinteniük a munkaköri leírásokat, a garantált bérminimumra való jogosultságot, valamint a bérsávokat és juttatási szinteket is, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a magasabb bérkategóriákra is nyomást gyakorol, felfelé tolja azokat.
 

Adózás és járulékok:

A minimálbér számos adónem és kedvezmény alapja, így változása azonnal érezteti hatását a vállalati költségvetésben.
A módosulás érinti többek között:

  • a rehabilitációs hozzájárulás mértékét,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás közterheit,
  • a táppénzre való jogosultság felső határát, így a munkáltatói táppénz hozzájárulás összegét,
  • a járulékfizetés minimumát,
  • valamint a szocho-kedvezmények alapját.

A Niveus szakértői szerint a bérköltség-tervezés során érdemes forgatókönyv-alapú szimulációkat készíteni, hiszen az adó- és járulékvonzatok akár több százalékponttal is módosíthatják a tényleges költségeket.

1

Nettó jövedelmek és juttatások: újragondolt cafeteria

A mindenkori minimálbérhez számos adómentes juttatás és kedvezmény kapcsolódik, így a belső szabályzatok és a cafeteria-rendszerek frissítése is felmerülhet.
Például:

  • az adómentesen adható munkabérelőleg és a személyi adókedvezmény felső határa,
  • a távmunkához kapcsolódó költségtérítés,
  • valamint a sport- és kulturális belépők adómentes értékhatára is a minimálbérhez kötődik.

A minimálbér-emelés tehát jóval több, mint kötelező jogszabályi lépés: a tudatos vállalatok számára ez stratégiai lehetőség a bérpolitika, a juttatási rendszer és az ügyviteli folyamatok optimalizálására.

 

2