A kedvezményes nyugellátáshoz szükséges jogosultsági idő fogalma nem azonos a szolgálati idő fogalmával, mert néhány szolgálati időnek minősülő időtartam ehhez a nyugdíjhoz nem vehető figyelembe jogosultsági időként. Így például az 1998. január 1-je előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje, a megállapodáskötéssel szerzett szolgálati idő vagy a munkanélküli ellátás, álláskeresési ellátás időtartama nem ismerhető el jogosultsági időként. Ezek az időtartamok majd csak a nyugellátás összegének meghatározásakor kerülnek figyelembe vételre szolgálati időként – írja az Adó.hu szakportálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.
A 40 év szolgálati időbe a gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátások, és a beteg gyermek ápolása miatti ápolási díj időtartama is legfeljebb nyolc év terjedelemben, súlyosan fogyatékos vagy gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermek esetén tíz évnyi időszakban.
A szakportál szerint érdemes átgondolni a nyugdíjba vonulás időpontját, hogy a szolgálati idő elérje a következő teljes évet, mivel ez növelheti a nyugdíjat.
Például: 40 év 350 nap szolgálati idő esetén a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolcvan százaléka lesz a nyugdíj, a következő mérték, a nyolcvankét százalék csak a napra pontosan betöltött 41 év szolgálati idő esetén érhető el.
Aki 2025-be megy Nők 40-nel nyugdíjba, neki a rendszeres nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj csak 2026-tól jár.
A „nők 40” mellett időbeli és összegbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni, TB-járulékot nem kell fizetni.
Jó tudni, hogy a „nők 40” nyugellátásában részesülő hölgyek esetében a nyugdíjkorhatár betöltése semmilyen változást nem hoz nyugdíjuk összege szempontjából, akkor sem történik meg annak ismételt megállapítása, újraszámítása, ha dolgoztak nyugdíjuk mellett, mert saját jogú nyugdíjasként nem szereztek további szolgálati időt.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege év elején a KSH adatai szerint 242 327 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 39 ezer forinttal meghaladta a nőkét.
Az öregségi nyugdíjasok 24 százalékának a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 8,5 százalékot tett ki.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 289 025 forint. Ez az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben a legalacsonyabbat (218 ezer forint alatt). Budapest kerületei közül a XII. kerületben volt a legmagasabb (331 740 forint), a XX. kerületben a legalacsonyabb (262 146 forint) az átlagos öregségi nyugdíj.
