Egy új lehetőség

A nemzetközi trendeket követve korábban nem látott befektetésekre nyílik lehetőség Magyarországon. A sort a leggazdagabb magyar családok vagyonát is kezelő Apelso csoport befektetési alapkezelő cége nyitotta meg. Az Apelso Private Markets Selection alapok alapja struktúrában fog működni, és két, diverzifikált private equity (magántőke), private credit (magánhitel) és reáleszköz-kitettséget biztosító BlackRock Private Markets alapba fektet. Ezzel a hazai palettán is elérhetőek lesznek olyan befektetések, amelyek korábban csak a kivételezettek szűkebb körének privilégiumai voltak. Ráadásul ezen befektetés is elhelyezhető kedvező adózású TBSZ-konstrukcióban, aminél a 3. év végén 10%-os kedvezményes adóterhet kell csak a hozam után fizetni, az 5. év végétől pedig adómentes a kivett összegre.

 

Az alap decemberi megjelenése a hazai magán- és privátbanki befektetők számára is megnyitja az utat az alternatív befektetések, azaz a részvény- és kötvény piacokat valamint a befektetési célú lakásvásárlást, kiadást meghaladó világ felé. Ideje volt. A globális befektetési piacon a tőzsdén kívüli befektetések, az úgynevezett magánpiacok (private markets) előretörése ugyanis szinte megállíthatatlan. A paletta pedig igencsak széles. Jól megférnek rajta az ingatlanbefektetések, legyen szó lakó-, ipari- vagy éppen olyan kereskedelmi ingatlanokról, mint egy városszéli logisztikai központ vagy egy bevásárló központ. de pénzt lehet tenni „összecsomagolt”, magas kamatot fizető magánhitelekbe, vagy a már működő vállalatokba történő kockázati tőke befektetésekbe, vagy éppen hatalmas és jól jövedelmező infrastruktúra beruházásokba.

Így lehetünk reptértulajdonosok

A világ legnagyobb befektetési alapkezelőjének számító, és most az Apelsoval partnerségre lépett BlackRock például 2024 októberében vásárolta meg a New York-i székhelyű Global Infrastructure Partners vállalatot. Ezen keresztül lett tulajdonosa például a Londontól 30 kilométerre található, az easyJet fapados légitársaság bázisaként működő Gatwick repülőtérnek vagy éppen a legnagyobb ausztrál kikötőknek. Ezek a nem nyilvános befektetések pedig gyakran zsíros üzleteknek bizonyulnak. A Gatwick légikikőtő 2024-es árbevétele 1,1 milliárd, nyeresége pedig 342,9 millió font volt. 43,2 millió utast és rekord számú, 57 légitársaságot szolgált ki.

Jelentős nyereséget hoz az Ausztrália és Óceánia legnagyobb konténer kikötőjének számító Melbourne-i konténerkikötő is, hiszen a világon minden huszadik konténer BlackRock-érdekeltségű kikötőn halad át. A társaság együttműködik az elmúlt időszakban óriási befektetői népszerűségnek örvendő NVidia chipgyártóval is. Több mint 40 adatközpontot működtetnek közösen.

Az újfajta befektetések népszerűsége olyan nagy, hogy a BlackRock külön platformot is létrehozott a legalább 1 millió dollárt (330 millió forintot) befektetők számára, amin keresztül el lehet érni az ilyesfajta eszközöket.

Az alternatív befektetések világa különféle tőzsdei online platformokkal, vagy brókeri segítséggel is elérhető. A New York-i tőzsdén például február óta kereskednek az SPDR SSGA Apollo IG Public & Private Credit ETF (PRIV) befektetési jegyeivel. Ez az alap nettó eszközértékének legalább 80%-át befektetési minőségű magán- (vagy akár állami) hitelekbe kívánja tartani. Ez a hitelező által közvetlenül a hitelfelvevőnek nyújtott finanszírozási forma, bank vagy más közvetítő bevonása nélkül. A közvetlen hitelezők jellemzően kis- és középvállalkozásoknak, valamint spekulatív/nem befektetési kategóriájú hitelfelvevőknek adnak kölcsönt, a bankoknál rugalmasabban vagy gyorsabban.

1
Az egyetlen ingyen ebéd

A magánpiacokra való befektetés szépsége ugyanakkor nem abban rejlik, hogy egy adott híd, alagút vagy közepes méretű vállalat tulajdonosa az ember, hanem abban, hogy ezek az eszközök hogyan egészítik ki a részvény- és kötvény megtakarításokat. A diverzifikációt gyakran nevezik az „egyetlen ingyen ebédnek”. Fő szabályként egy jó hozam/kockázatú portfólió nagyjából 60%-ban részvényből és 40%-ban kötvényből áll. Befektetők generációi jártak sikerrel ezzel a megközelítéssel. Ám ahogy a globális pénzügyi rendszer folyamatosan fejlődik, a klasszikus 60/40 arányú portfólió már nem feltétlenül képviseli teljes mértékben a valódi diverzifikációt. A jövő vagy akár a jelen alap portfóliója inkább az 50/30/20-ra hasonlíthat, azaz a részvények, kötvények mellett a teljes tőke ötöde magáneszközökbe, azaz ingatlanokba, infrastruktúra beruházásokba, magánhitelekbe áramlik.

Hogy mi a növekvő népszerűség oka? Nos, ezek a magáneszközök nagyobb kockázattal járhatnak, de az elérhető nyereség is jelentősebb lehet. A hagyományos tőkepiacokkal való együttmozgásuk alacsony, így megtarthatják értéküket egy nagyobb tőzsdei áresésnél is. Az elmúlt években a kötvény-részvény korreláció pozitívvá vált. Több olyan piaci esemény is történt, például Trump amerikai elnök áprilisi vámbejelentése idején, amikor a kötvények és a részvények egyszerre estek. Nem csoda, hogy ilyen környezetben keresik a befektetők az olyan portfólióelemeket, amik javítani tudják a diverzifikációt, amik kevésbé mozognak együtt a hagyományos eszközökkel. Egy infrastruktúrafejlesztésbe történő befektetés például egyszerre kínál infláció elleni védelmet, hiszen az útdíjak és a közüzemi díjak által generált bevételek jellemzően az inflációval együtt emelkednek. Stabilitást, mert a nyilvános piacokkal ellentétben az infrastrukturális hozamok általában sokkal kevésbé volatilisak. Nem utolsó sorban pedig a kockázattal arányos, szemmel látható hozamot is termelnek.

Ugyanakkor az új lehetőséggel kapcsolatban is számos kérdést kell mérlegelni. Egyelőre nem tudni, hosszú távon milyen relatív teljesítmény várható egy-egy eszközosztálytól, illetve hogyan befolyásolja annak jövőbeli hozamait, ha sok friss tőke érkezik oda. A magánhitelek folyósításánál ráadásul a közvetítő csatornák is hordoznak kockázatot. Az alapkitettségek alapvetően nehezen pénzzé tehetők, az eszközöket pedig az előírások alapján csak havonta vagy negyedévente értékelik. Mindazonáltal ez a befektetési forma jó kiegészítője lehet a meglévő megtakarítási portfóliók hagyományos elemeinek.

2
Mi számít alternatív befektetésnek?

Az alternatív eszközosztályba a hagyományos megtakarítási formákon (részvények, kötvények, készpénz) kívüli eszközök tartoznak, ide értve elsősorban a magántőke (private equity), a magánhitel (private credit), az infrastruktúra, a hedge fund, a kockázati tőke (venture capital), valamint az ingatlan- és egyéb reáleszköz befektetéseket. Az alternatív befektetések a nemzetközi intézményi- és vagyonos magánszemély portfólióiban évtizedek óta meghatározó kitettségek. A különféle belépési korlátok miatt (kiugróan magas minimum befektetendő összegek, korlátozott likviditás, jogszabályi és elszámolási nehézségek, magánszemélyek számára nem optimális adózási környezet) ugyanakkor a magánbefektetők tágabb rétegei számára nem voltak hozzáférhetőek. Ez változik most meg a nemzetközi piacon és Magyarországon is.

3