A lakosság magyar kibocsátású eszközökben (magyar állampapírban, hazai kötvényekben, befektetési jegyekben és a pesti tőzsdén jegyzett részvényekben) tartott vagyona 1,3 százalékkal, 29 056,5 milliárd forintra emelkedett július végére - idézi a Magyar Nemzeti Bank statisztikáját a Világgazdaság.
A háztartási értékpapírvagyon bővülése a negyedik egymást követő hónapban folytatódott a kora tavaszi megingást követően.
A hazai lakosság leginkább a befektetési alapokban látta a fantáziát és a hozamlehetőséget a középső nyári hónapban. Az alapkezelőknél 162,9 milliárd forintnyi friss megtakarítást kötöttek le. A befektetési szakemberek tevékenysége és a piaci hátszél 108 milliárd forint nyereséget eredményezett, a népszerű kategória így 2,2 százalékos növekedést regisztrált.
Az állampapírokból 54 milliárd forintos keresletet támasztottak a háztartások, ami az idei év második legmagasabb havi értékesítési volumenét is jelenti egyúttal. A felhalmozott kamatokkal együtt a lakossági állampapír-portfólió 0,4 százalékkal bővült, a háztartások ezzel már 13 290,8 milliárd forinttal járultak hozzá az államadósság finanszírozásához.
A tőzsdézéssel hagyományosan óvatos hazai háztartások ezúttal jelentősebb, 29 milliárd forintnyi tőkét vontak ki magyar részvényeikből.
Hétfőn közzétette a 36. heti bruttó értékesítési adatokat az ÁKK, amelyekből kiolvasható, hogy melyik kötvényből mennyi pénzért vásároltak a befektetők. A szokott módon ismét a 6,5 százalékos éves kamatot fizető Fix Magyar Állampapír végzett az élen, második a változó kamatozású - jelenleg évi 7,1 illetve 7,12 százalékos hozamú - Bónusz Magyar Állampapír, ám mindkét papírból kevesebb értékben vettek a magyar lakossági befektetők, mint a 35. héten.
Érdekesség, hogy megugrott két korábban kevéssé vásárolt papír forgalma. A fizikai formában kibocsátott Kincstári Takarékjegyből 60%-kal nagyobb értékben vásároltak a lakossági befektetők, mint egy héttel korábban. Kiemelkedő még az első évben 5,75% kamatot hozó MÁP Plusz értékesítése, amely 61 százalékkal nőtt.
