A megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbevett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.
A lakáskiadáshoz a magánszemélyeknek nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes.
A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. Nem kell bevételként figyelembe venni a rezsiköltségeket (pl. víz-, gáz-, csatornadíj), ha azt a bérbeadó az igénybevétellel arányosan fizetteti meg a bérlővel (átalánydíj fizetése esetén ez nem lehetséges). Lehetőség van arra is, hogy a bérbeadó az ingatlan bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás bérleti díját, ha azt több mint 90 napig bérli.
A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.
Az ingatlankiadás adózásáról bővebb információ olvasható a 10. számú Információs füzetben.
Olvasd el ezt is!
