A gazdaságkutató az erős forint vállalati jövedelmezőségre gyakorolt hatását vizsgálta 1356 cég bevonásával és szektorszinten - ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatás - valamint cégméret alapján értékelte a válaszokat egy mínusz 100-tól plusz 100-ig terjedő skálán.
Az adatok alapján az árfolyamerősödés rövid távon leginkább az ipart (-23-as érték), ezen belül pedig az exportorientált iparvállalatok jövedelmezőségét rontotta, mivel az euróban realizált árbevétel forintban kifejezett értéke csökken, miközben a költségek jelentős része (legalább 20-25 százalék) forintban jelentkezik.
A nemzetközi üzleti szolgáltatásokat nyújtó és exportpiacokra dolgozó cégek is negatívan értékelték az árfolyamváltozást (-15-ös érték), mivel költségeik között magas a bérköltségek aránya, miközben a nemzetközi verseny korlátozza az áremelési lehetőségeket.
A főleg belföldi keresletre támaszkodó kereskedelem (+2) és az építőipar (+4) enyhén pozitív értékei azt mutatják, hogy azokban az ágazatokban, ahol az importált termékek, alapanyagok és beruházási javak szerepe jelentős, az erősebb forint költségoldali előnye ellensúlyozhatja a bevételi oldalon jelentkező veszteségeket.
A vállalatméret szerinti bontás alapján az árfolyamváltozás hatása a cégek méretének növekedésével erősödik. A tíz fő alatti vállalkozások átlagosan -6 pontot, az 50 fő felett foglalkoztató cégek esetében -25 pontot mértek.
Az ágazati és vállalatméret együttes vizsgálata szerint az iparban a forint erősödése minden méretkategóriában hasonlóan kedvezőtlen hatással járt (-21 és -27 között) , míg a szolgáltató szektorban látványos különbséget mértek: a legkisebb cégek -9-es átlagával szemben az 50 fő felettieknél már -36-os értéket jeleztek, mert a nagyobb szolgáltató vállalatok nemzetközi kitettsége miatt az árfolyamváltozások erősebben hatnak nyereségességükre.
A GKI összegzése szerint a forint erősödése makroszinten az alacsonyabb importköltségek miatt az infláció mérséklésével jár, ami a hazai termelőket is az árak mérséklésére kényszerítheti, ugyanakkor vállalati szinten újraosztja a nyereséget és a veszteséget.
Az exportvezérelt nagyobb cégek jövedelmezőségének csökkenése hosszabb távon visszavetheti a külkereskedelmi többletet és a folyó fizetési mérleget. Továbbá az olcsóbb import nyomás alá helyezi főleg a belföldi piacra termelő cégeket: a GKI adatai szerint az importált javak az első hat hónapban várhatóan 8 százalékkal olcsóbbá válnak, ami a hazai piacra termelők versenyhátrányát növeli.
Az eurót 354,46 forinton jegyezték reggel hét órakor a hétfő esti 354,54 forint után. A dollár jegyzése 310,32 forintról 311,20 forintra emelkedett, a svájci frank pedig 384 forintról 384,34 forintra drágult.
Olvasd el ezt is!
