A kereskedelem, turizmus és logisztika területén beindult az „év végi hajrá”: a bevásárlóközpontok, üzletek, webshopok, vendéglátóhelyek és rendezvényhelyszínek egyszerre küzdenek a megnövekedett forgalommal és a karácsonyi ünnepek miatt kieső munkaerővel. A cégeknek ezért rövid időn belül kell pótolniuk a hiányzó létszámot ahhoz, hogy kiszolgálják a vevői igényeket és a megrendelésállományt – amit jellemzően diákok bevonásával oldanak meg. A Mind-Diák Szövetkezet tapasztalatai szerint a leggyakoribb szezonális diákmunkák közé tartoznak az árufeltöltő, pénztáros és áru-összekészítéssel kapcsolatos pozíciók. Emellett több, kifejezetten az ünnepi időszakhoz kötődő munka is megjelenik, mint az ajándékcsomagolás, a fenyőfaárusítás, valamint a rendezvényeken és bevásárlóközpontokban végzett hostess feladatok. A megnövekedett online rendelések miatt az ünnepi hónapokban kiemelten keresettek a kiszállítók és futárok is.
„Azt látjuk, hogy a munkaadók egyre gyakrabban vonnak be a diákok mellett nyugdíjas munkavállalókat is, főleg a kereskedelmi pozíciókba, ahol az idősebbek megbízhatósága és ügyfélkezelési rutinja kiemelt értéknek számít” – mondta Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.
A munkavállalók is tudatosan keresik ezeket a rövid távú lehetőségeket. Ehhez részben az is hozzájárul, hogy az ünnepek előtt sokan szeretnének gyors, kiegészítő jövedelemhez jutni, illetve a téli szünidőben a diákok is nagyobb rendelkezésre állással tudnak munkát vállalni.
A Mind-Diák Szövetkezet adatai alapján az év végi szezonban az eseti, szezonális munkák díjazása jellemzően 10-20%-kal magasabb, mint az év többi részében elérhető állandó, fix pozícióké.
A szövetkezeti foglalkoztatásban – így a diák és nyugdíjas munkák esetében is – az órabér jelenti az elszámolás alapját. A törvényi minimum jelenleg 1672 forint óránként, a garantált bérminimum pedig 2005 forint óránként azoknál a munkaköröknél, amelyek érettségihez vagy szakképzettséghez kötöttek.
A szezonális munkáknál a legtöbb esetben már az alapórabér is eléri a 1900-2000 forintos szintet, a teljesítményhez kötött bónuszok pedig akár 2500 forint körüli átlagos órabért is eredményezhetnek.
„Mivel a szezonális alkalmi munka gyakran határozott időhöz kötött – például 3-4 napos vagy pár hetes –, a diák- és nyugdíjasszövetkezetek mindig feltüntetik az órabéreket az álláshirdetésekben. Így a munkát vállaló fiatal vagy nyugdíjas már a jelentkezés előtt pontosan tudja, milyen fizetésre számíthat. Ez lényegesen lerövidíti a toborzási folyamatot, és kevesebb kellemetlen meglepetéssel jár, mint amikor a pályázó csak az utolsó interjúkörben szembesül a kínált bérrel” – hangsúlyozza Göbl Róbert.
Ez a konstrukció a cégek számára is több szempontból előnyös, hiszen az iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok és nyugdíjasok után kizárólag a ledolgozott órákat kell kifizetni. Nincs szabadság- vagy betegszabadság miatti többletköltség, és az összes munkajogi adminisztrációt, bérszámfejtést, valamint a be- és kijelentéseket a szövetkezetek intézik. Ennek köszönhetően a cégek adó- és járulékteher nélkül is bővíthetik létszámukat az ünnepi időszakban, ami számottevően tehermentesíti a HR- és pénzügyi csapatokat.
Olvasd el ezt is!
