Egri Gábor, a szervezet elnökségi tagja és szakértője a pénteki eseményen ismertette: országos sztrájkot hirdettek, amelyben az üzemanyagpiac magánszektorában működő vállalkozások vesznek részt. Ezeknek a cégeknek a vesszőfutása 2022 óta tart - mondta, emlékeztetve, hogy már négy éve is demonstráltak, felhívva az előző kormány figyelmét arra, hogy "ez a fajta árstop és a magyar családi vállalkozásokat érintő negatív megkülönböztetés súlyosan jog-, alkotmány- és piacellenes." Sajnálatosnak nevezte, hogy ismét hasonló megmozdulásra kényszerültek, mert a Tisza-kormány üzemanyagárakkal kapcsolatos törvénytervezete szerintük "súlyosan sérti a jogállamiságot és az uniós jogot."
Rámutatott: a magyarországi mintegy 2000 benzinkút fele nem tartozik a nagy olajcégekhez, önálló, illetve kevés kutat működtető cég kezében van. A teljes hálózat 1200 milliárd forint adót fizet be évente a költségvetésbe, amelynek 30 százalékát a független kutak teljesítik. Ezzel szemben a mai napig nem kapták meg a kormányváltást megelőzően kialkudott kompenzációt.
Az Orbán-kormánnyal az idén bevezetett hatósági üzemanyagár első három hónapjára 6 milliárd forintos kompenzációról állapodtak meg. A védett ár teljes időtartamára vetítve ez 7,5-8 milliárd forint lehet, amely még mindig csak az érintett magánkutak közvetlen, tehát a járulékos hatásoktól mentes veszteségeit fedezné.
Gépész László, a szervezet elnöke kifejtette: a jogállamiság része az üzemanyag hatósági árával okozott kár megtérítése, amely a jogutódlásra tekintettel a jelenlegi kabinet feladata. Szavai szerint a védett ár azon túl, hogy ellentétes volt az akkor hatályos ártörvény rendelkezéseivel, nem teljesítette az abban foglalt garanciális kötelezettségeket, és "mérhetetlen mennyiségű" kárt okozott.
A benzinkutak működése "teljes jogbizonytalanságban van", amely a kieső bevételeken túl értékvesztést és üzleti potenciesztést jelent a tulajdonosoknak. A 2022-es ársapka 30-40 százalékos piacvesztést okozott a magánbenzinkutasoknak. Mindez azt eredményezi, hogy szinte lehetetlen fenntartani, főleg fejleszteni ezeket a vállalkozásokat.
A demonstrációjuk másik oka az új kormány üzemanyagárakra vonatkozó törvénytervezete, amelyben a hatósági ár bevezetésének lehetőségével sem értenek egyet, ám annak megfelelő szabályozása esetén azt el tudják fogadni. "A védett ár pazarlásra ösztönöz, nem takarékosságra, ráadásul számítások szerint az idei havonta 50 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek" - fogalmazott.
Ugyanakkor jelezte, teljesen elutasítják a jogszabály-tervezetnek azt az elemét, amely a hatósági árról szóló döntés jogát "teljesen szubjektív módon, minden kontroll nélkül" a gazdasági és energetikai miniszter kezébe adja.
Kapitány István miniszter kedden a Parlamentben azt mondta, a költségvetésben nyomát sem találják a megígért támogatásnak, a gazdasági minisztérium az RTL Híradó azon kérdésére, hogy kifizetik-e a kompenzációt, egyelőre nem válaszolt. Szombaton hatályba lépett a védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvény, miután a jogszabály megjelent a pénteki Magyar Közlönyben. A törvény szövege szerint a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulásával indokolt az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak megszüntetése.
A jogszabály a hatósági ár kivezetése mellett lehetőséget ad a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, hogy a későbbiekben rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát. Erre a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén lesz lehetősége a miniszternek, a fogyasztók érdekeinek védelmére figyelemmel.
Olvasd el ezt is!
