Az igazán nagy különbség a lakások és a házak áremelkedési ütemében látszik. Míg 2023 és 2024 második negyedévének azonos időszakában a házak csaknem 9 százalékkal drágultak, a lakások viszont csak 4-gyel, addig 2024 és 2025 azonos időszakában a házak 11 százalékos drágulásával a lakások 26 százalékos drágulása áll szemben. A hatalmas különbség mögött a befektetési célú vásárlók elmúlt fél évben megnövekedett érdeklődése állhat, akik a házakkal szemben a jobb kiadhatóság miatt a lakásokat részesítik előnyben
A fővárosban 2025 második negyedévének az elején az előző év azonos időszakához képest az országos átlagnál valamivel jobban, 12 százalékkal drágultak a házak, jelenleg a hirdetők 938 ezer forintos négyzetméterárral számolnak. Az elmúlt két hónapban meghirdetett lakóingatlanoknak nagyjából a 20 százalékát tették ki a házak Budapesten.
Az elmúlt két hónapban a legtöbb házat a XVIII. kerületben kínálták eladásra, amit a XX., a XVI. és a XVII. kerület követett. Ebben a négy kerületben található a fővárosi kínálat fele, ami nem meglepő, ugyanis ezek azok a külső kerületek, ahol az ingatlanállományon belül nagyobb a házak aránya. A budai oldal legnagyobb kínálatát a III. kerület adja, kicsivel megelőzve a XXII. kerületet.
Árak tekintetében itt is igaz, hogy a budai oldal drágább, mint a pesti: a legszélesebb kínálattal rendelkező XVIII. kerületben 904 ezer forint az átlag négyzetméterár, a XX., XVI. és XVII. kerületekben rendre 771 ezer, 962 ezer és 920 ezer forint. A budai III. és XXII. kerületekben ezzel szemben 1,212 millió és 1,075 millió forint. A legdrágább a XII. kerület (1,6 millió Ft/m²), de az új építésű hőszivattyús házak négyzetméteréért már 2,3 millió forintot is elkérnek az ingatlanfejlesztők.