A minisztérium emlékeztetett arra, az elszabaduló üzemanyagárak megfékezése érdekében keddtől védett árak léptek érvénybe, így a benzin literenkénti kiskereskedelmi ára nem haladhatja meg az 595 forintot, a gázolajé pedig a 615 forintot. A kormány a béke és a magyar emberek pártján áll, ezért mindent megtesz, hogy több jusson a családok és a nyugdíjasok zsebébe: emeli a béreket, csökkenti az adókat, valamint folytatja a harcot az áremelésekkel szemben.
Az árréscsökkentést a kormány meghosszabbította és kiterjesztette, ami jelentősen hozzájárult az infláció csökkentéséhez és az árak kordában tartásához. Az eredmények magukért beszélnek: a hidegélelmiszerek ára februárban az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékkal csökkent. December 1-től a kormány további 13 termékkategóriára kiterjesztette az árréscsökkentést, ami tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett.
A 2025. március 13-án intézkedés alá vont termékkategóriák esetében 23,5 százalékos átlagos árcsökkenés ment végbe. 2025. december 1-jétől az árréscsökkentés hatálya kiterjesztésre került 13 új élelmiszer-termékkategóriára. Az elérhető adatok szerint az érintett termékek ára 2026. január 12-re átlagosan 21,7 százalékkal csökkent. A drogériai termékek esetében - adatgyűjtés alapján - az intézkedés alá vont termékek esetében 28 százalékos átlagos árcsökkenés ment végbe - sorolta az NGM.
Az árrésstop hosszú fenntartásával a kormány túllőtt a célon, a káros hatások viszont most élesednek, írja közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Kozák Tamás értékelése szerint afebruári infláció a jegybanki célsáv (2-4 százalék) alsó széle alá süllyedt, a kiskereskedelmi élelmiszer árindex pedig negatív. Ezzel végképp beigazolódott, hogy az árrésstopot legkésőbb novemberben ki kellett volna vezetni a rendszerből, hiszen minden egyéb hatása káros a fogyasztókra nézve.
Az árrésstop eleve nem volt alkalmas az élelmiszerárak kordában tartására. A valódi probléma ugyanis nem a kereskedelmi árrés, hanem az élelmiszer termelők és beszállítók felől érkező költség alapú árnyomás. Emiatt az árrésstopnak tartós pozitív hatása nem is lehetett, káros hatásai viszont a vásárlókra ütnek vissza. A nagy élelmiszer láncok a veszteségeik miatt nem tudnak igazán jó akciókat indítani és fejlesztéseket végrehajtani, a kisebbek boltok forgalma pedig visszaesik, mert a mesterségesen nyomott árak miatt a vevők inkább a nagy láncokba járnak vásárolni.
„A közeli jövőben megtapasztalhatjuk annak következményeit is, hogy az árrésstop miatt kiskereskedelem elvesztette az eszközeit a piaci feszültségek tompítására. A szektor egy eleve torzított árszerkezettel, és emiatt a rendszerbe beépített rugalmatlansággal néz szembe az előtte tornyosuló kihívásokkal, például a tej- és tejtermék lánc feszültségeivel, vagy a készülődő energiaválsággal”, olvasható a közleményben.
