A fesztiválok gazdasági súlyát már jól mutatták a koronavírus-járvány előtti, 2019-es adatok is. A hazai koncert- és fesztiválpiacon anno több mint 7 millió jegyet adtak el, ami nettó 45 milliárd forintos jegybevételt jelentett. Ehhez nagyjából 29 milliárd forintos vendéglátóipari forgalom társult, a jegyeladások után pedig több mint 9 milliárd forint áfa folyt be. A külföldi vendégek további 18 milliárd forintnál is többet költöttek.
Ha ezeket az összegeket a 2025-ös árszínvonalon nézzük, a GKI számításai szerint a jegybevétel már 71 milliárd, a vendéglátás 46 milliárd, a külföldiek költése 28 milliárd, az áfabevétel pedig 14 milliárd forint körül lenne.
A kutatóintézet a pontosabb számok érdekében idén hat nagy fesztivált keresett meg, közülük öt adott részletes adatokat. Ezek a rendezvények összesen mintegy 751 ezer látogatást értek el, fesztiválonként 66 és 320 ezer között.
A bevételek legnagyobb része a jegyekből és a szponzoroktól érkezik. Az állami támogatás szerepe jóval kisebb. Ahol számolnak ilyen forrással, ott általában a teljes költségvetés mindössze 1–7 százalékát teszi ki, idézi a felmérést az Economyx. Van azonban olyan nagy fesztivál is, amely egyáltalán nem kap állami vagy önkormányzati támogatást.
A külföldi vendégek azért ennyire fontosak, mert az ő költésük valódi pluszbevételt jelent a magyar gazdaságnak. Jegyre, szállásra, étkezésre, közlekedésre és más szolgáltatásokra is költenek. A legtöbb nagy fesztiválnál a külföldiek aránya 1–8 százalék között mozog, a Szigetnél viszont az 50 százalékot is eléri.
A fesztiválok helyzete mindeközben egyre nehezebb. Drágul az infrastruktúra, a szolgáltatások és a fellépők díja, miközben sokan csak az utolsó pillanatban vesznek jegyet. Egy rossz időjárású hétvége ezért könnyen veszteségessé tehet egy rendezvényt. A haszonkulcs még egy jó évben is alacsony, a szervezőknek pedig az arénakoncertekkel és a városi szórakozóhelyekkel is versenyezniük kell.
