A magánszemély olyan volumenű kereskedést folytatott („ügylethalmozás”), amely révén a megbízásaiból teljesült kötések – jellemzően eladások – számos kereskedési napon elérték az értékpapír napi forgalmának 50-90 százalékát (egyes napokon pedig akár az egész forgalom az érintett személyhez volt köthető). Emellett ügyletei révén egyes napokon, kumuláltan akár 20 százalékkal is módosította az adott részvény árfolyamát. Ha a napi összforgalom jelentős százalékát rendszeresen egyetlen piaci szereplő generálja, úgy ez a kereskedési magatartás alkalmas lehet az érintett pénzügyi eszköz piaca kapcsán a valós piaci megítélés torzítására.
A piaci manipuláció akkor is megvalósul, ha elkövetőjének nem közvetlen célja a befolyásolás, és őt az adott ügyletek kötésére a saját szempontjából akár racionálisnak is tekinthető gazdasági cél (pl. egy kereskedési stratégia végrehajtása) vezeti. A jogsértéshez elég csak annak lehetősége, hogy a megbízások, ügyletek hamis, félrevezető jelzéseket közvetíthetnek a tőkepiaci szereplőknek. A piaci manipuláció generálisan tilos, és a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki – szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyleteket kössön, amik félrevezethetik a tőkepiac többi szereplőjét.
Az MNB mindezek miatt megtiltotta a magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését és 60 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki vele szemben. A jegybank kiemelt prioritással kezeli a további, hasonló jogsértések megelőzését, illetve – mint jelen esetben szükséges volt – az elkövetett jogsértések szankcionálását, írja közleményében a jegybank.
