Éves összevetésben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,2%-kal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,9%-kal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,3%-kal csökkent, írja jelentésében a KSH.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,2%-kal bővült. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,6%-kal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 6,0, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,4, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 0,6%-kal nőtt. A forgalom volumene ugyanakkor a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 0,3, a használtcikk-üzletekben 2,0%-kal csökkent.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 11%-kal emelkedett.
- Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,6%-kal nőtt.
- A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 3,1%-kal nőtt.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1762 milliárd forintot ért el.
A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni és döntésük szerint többet is tudjanak költeni. Az erősödő lakossági fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje - állapította meg a legfrissebb kiskereskedelmi adatokhoz fűzött kommentárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium Karácsony közeledtével a családok nemcsak egyre több pénzből és kedvezőbb áron, hanem egyre biztonságosabban tudnak vásárolni, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium és a szakmai irányítása alatt álló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság az ünnepi időszakban is mindent megtesz a fogyasztók védelme érdekében, miközben a lehető legnagyobb szigorral, határozottan fellép a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben - írta közleményében az NGM.
„A kiskereskedelemi forgalom nem tud kitörni az elbizonytalanodási csapdából. Hiába emelkedett a reálkereset közel 6 százalékkal, a lakosság fogyasztási kiadásai jelentősen elmaradtak ettől. A lehetőségek és tényleges fogyasztás közötti eltérést legerősebben a lakossági bizalom hiánya magyarázza. Hiába az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése, az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedése még mindig az egy évvel ezelőtti dinamika alatt maradt. Az élelmiszerek fogyasztói ára tartósan 5 százalék alatti ütemben emelkedik, és ez az árucsoport lefelé húzza az inflációt, így az árrésstop léte most már végképp semmiféle közgazdasági racionalitással nem indokolható”, így kommentálta a friss adatokat Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Hozzátette, a kiskereskedelem – és nem a legnagyobb kiskereskedelmi hálózatok, hanem általában az egész magyar kiskereskedelem – idei évét most már egy komolyabb karácsonyi vásárlási roham sem tudja egyenesbe hozni.
Olvasd el ezt is!
