A Gazdasági Versenyhivatal 2025 nyarán indított versenyfelügyeleti eljárást az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt.-vel (Aldi) szemben, mert a kiskereskedelmi vállalkozás 2025. márciusától a „Legszélesebb választék!” és a „Legjobb akciók!” állításokat alkalmazta a kereskedelmi kommunikációjában és a GVH gyanúja szerint ezek az állítások valótlan tartalmúak voltak.
Az Aldi ezeket állításokat a Nők Lapja Food Awards 2024. pályázaton a Legjobb akciók! és Legszélesebb választék! alkategóriákban több hónappal korábban elnyert 1. helyezésére alapozta, ez azonban nem volt elegendő a piacelsőség objektív, tényszerű igazolására, figyelembe véve többek között, hogy az egy szubjektív közönségszavazáson alapult, illetve a marketing-kommunikáció időzítését is.
A GVH Versenytanácsa arra jutott, hogy a vizsgált reklámkampány üzenete az átlagfogyasztók értelmezésében azt jelentette, hogy az Aldi választéka objektíven a legszélesebb a versenytársakhoz képest, illetve, hogy neki vannak a legnagyobb kedvezményt nyújtó akciói, melyet még díjjal is elismertek. Ez az üzenet tartalmát tekintve piacelsőségi állítás.
A piacvezető pozíció állítása az áruk és szolgáltatások árának, minőségi és megbízhatósági szintjének lényeges mutatójaként szolgál a fogyasztóknak, amit a GVH Versenytanácsának álláspontja és a bírósági gyakorlat értelmében csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív és időszerű adatokkal, melyek ezt egyértelműen alátámasztják.
Ebben az esetben önmagában már a Nők Lapja pályázatában is félrevezetőek voltak a „Legjobb akciók” és „Legszélesebb választék!” alkategória elnevezések, hiszen a pályázaton ezen alkategóriákban csak nagyon kevés vállalkozás indult és az elnyert díjak nem reprezentatív, hanem szubjektív véleményeken alapultak. Így ebben a kontextusban értelmezhetetlen volt a „legszélesebb” illetve a „legjobb” piacelsőségi jelzők használata, hiszen az Aldi választékát csak egy másik bolt választékához képest látták szélesebbnek a fogyasztók a szavazás szerint.
A GVH Versenytanácsa a vonatkozó gyakorlatának megfelelően, azt állapította meg, hogy az Aldi által használt piacelsőségi állítások alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére, mert nem voltak megfelelően alátámasztva. Az Aldi a GVH eljárásának hatására egyébként abbahagyta a kifogásolt gyakorlatot és a reklámújságjait is módosította. Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt.-re a reklámkampány költségéből kiindulva 123 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.
