A kisebb tételek kora jött el
„A piacon egyre erősebb trend, hogy a vállalatok nem nagy készletekkel próbálják kivédeni a bizonytalanságot, hanem rugalmasabb működésre állnak át: kisebb mennyiségeket rendelnek, gyakrabban, és a lehető legkisebbre igyekeznek csökkenteni a lekötött tőkét. Ez a logisztikában is új súlypontokat hoz létre” – mondta Üveges Zoltán, a Raben magyarországi értékesítési és marketingvezetője.
Felértékelődnek a menetrendszerű, gyűjtő jellegű és kistételes szállítások, mert ezek lehetővé teszik, hogy a vállalkozások akkor is elinduljanak egy új piacon, ha kezdetben még nem rendelkeznek nagy volumennel. Amint azonban a kereslet stabilizálódik és a mennyiségek nőnek, a részrakományos vagy teljes rakományos megoldások már kedvezőbb költségszintet biztosíthatnak.
V4, Adria, Balkán: kézenfekvő növekedési irányok
A magyar kkv-k számára továbbra is a közeli régiók jelentik a legkézenfekvőbb nemzetközi terjeszkedési lehetőséget. A lengyel, cseh és szlovák piacok földrajzi közelségük, ipari kapcsolódásaik és rendszeres árumozgásuk miatt különösen kedvező célpontok lehetnek. Ezekben az irányokban a gyors ajánlatadásra és kiszámítható működésre épülő közúti megoldások komoly versenyelőnyt jelenthetnek. Ezzel párhuzamosan egyre több lehetőség nyílik a Balkán és az Adria térsége, így például Észak-Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia vagy Görögország felé is. Ezeket a relációkat korábban sok cég nehezebben kezelhetőnek látta, főleg akkor, ha nem állt rendelkezésre elegendő volumen a gazdaságos induláshoz. A rendszeres, összehangolt gyűjtőmegoldások viszont ma már ezekben az irányokban is lehetővé tehetik a kiszámítható, versenyképes szállítást.
Mit tegyen az exportra tervező kkv-k?
A külpiaci nyitás előtt a cégeknek mindenekelőtt azt érdemes tisztázniuk, hogy melyik piacra, milyen rendelési szerkezettel és milyen kiszolgálási ígérettel lépnének be. Nem célszerű rögtön nagy készlettel és több országban egyszerre elindulni; sokkal hatékonyabb lehet egy kiválasztott célpiacon, kisebb tételekkel, tesztjelleggel megjelenni. A szállítási gyakoriság, a helyi készlet igénye, a visszáruk kezelése és az adminisztratív sajátosságok már a tervezési szakaszban befolyásolják a piacra lépés sikerét. „Sok kkv nem azért nem exportál, mert nincs rá alkalmas terméke, hanem azért, mert a logisztikát és a kapcsolódó adminisztrációt túl bonyolultnak látja. Pedig ma már számos olyan megoldás elérhető, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás fokozatosan, kezelhető kockázattal építse fel a külpiaci jelenlétét” – mondta Üveges Zoltán.
Kiszámítható logisztikával a magyar termék is könnyebben jut piacra
A logisztikai partner szerepe a piacra lépésben a szállításon túl a készletezés, a kiszolgálási modell és a működési rugalmasság összehangolására is kiterjed. Ez különösen fontos a volatilis időszakokban, amikor a piaci szereplőknek gyakrabban kell újratervezniük beszerzési, készletezési és értékesítési folyamataikat. A szakértő szerint azok a cégek kerülhetnek előnybe, amelyek nem pusztán szolgáltatót keresnek, hanem olyan partnert, akivel együtt tudnak gondolkodni az ellátási lánc fejlesztéséről.
A magyar export valós lehetőségei
A jelenlegi egyensúlytalanságok a közúti áruszállításban nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelentenek a magyar vállalkozások számára. Bizonyos relációkban a magyar exportőrök kifejezetten kedvező díjszint mellett tudják eljuttatni termékeiket nyugat- és közép-európai, valamint dél-európai piacokra. Ez különösen akkor lehet versenyelőny, ha a vállalkozás gyorsan, kiszámíthatóan és akár kisebb tételekben is képes kiszolgálni partnereit.
„A magyar cégek számára ma is adott a lehetőség, hogy a régiós és európai piacokon növekedjenek. Nem feltétlenül a távolság a legnagyobb akadály, hanem az, hogy mennyire tudatosan készítik elő a piacra lépést, és mennyire építenek olyan logisztikai modellre, amely támogatja a növekedést” – fogalmazott Üveges Zoltán.
A következő időszakban azok a vállalkozások lehetnek sikeresek a nemzetközi nyitásban, amelyek mernek kisebb lépésekben elindulni, tesztelni a keresletet, és a logisztikára üzleti eszközként tekintenek, nem puszta költségtételként.
Olvasd el ezt is!
