Az árrésstop hosszabb távon helyrehozhatatlan károkat okozhat, mert a kiskereskedelmi láncok érdemi profit hiányában olcsóbb termékeket forgalmaznak, növelve a gyenge minőségű import áruk arányát, miközben a zöldségek és gyümölcsök európai termelői árszintje amúgy is alacsony, nagy részüknél a nyereségesség határán mozog, vagy még azt sem éri el - olvasható a közleményben.
A FruitVeB úgy látja, hogy néhány éven belül eltűnhet a belföldön termesztett zöldség és gyümölcs a kiskereskedelemből, amennyiben nem lesz változtatás. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági körülmények most alkalmasak lennének az árrésstoprendszer kivezetésére, és az infláció is jelentősen csökkent, tehát ez sem indokolhatja a fenntartását.
Az MTI felidézte, az árrésstop bevezetését az előző kormány az élelmiszerárak csökkentésével és a családok védelmével indokolta 2025 márciusában. A 2 hónaposra tervezett rendelet hatályát többször meghosszabbították, illetve kiterjesztették, az alapvető zöldségekre és gyümölcsökre tavaly novemberben óta vonatkozik, és idén február végéig tartott volna. Később május 31-ig, majd határozatlan időre meghosszabbították. Kármán András pénzügyminiszter az áprilisi parlamenti választás után közölte, hogy az új kormány fokozatosan kivezeti az árrésstopot, de júniusban a tárca úgy nyilatkozott, hogy a megszüntetés egyelőre nincs napirenden.
Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is az eltörlését sürgette (gyakorlatilag minden alkalommal, amikor kijött az aktuális inflációs jelentés a KSH-tól), Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pedig a júniusi 25 bázispontos alapkamatcsökkentés után úgy fogalmazott, hogy lehetőség nyílt az árrésstop eltörlésére, mert ez nem veszélyeztetné az árstabilitást.
Olvasd el ezt is!
