A vádirat szerint a budapesti férfi 2015-ben, egy Baja környéki településen pályázati támogatással bútorgyártó üzemet akart létrehozni. Annak érdekében, hogy a támogatási összeg egy részét jogtalanul megszerezze, a támogatásból megvásárolt gépek értékét a pályázati kérelmekben – a valós áruknál – lényegesen magasabb összegben határozta meg. Az eltúlzottan magas ár elérése érdekében egy néhai ügyvéd és a többi vádlottak bevonásával számlázási láncokat hoztak létre.
Az első pályázatnál a férfi a gépek értékét 400 millió forintban jelölte meg, a valós 215 millió forintos beszerzési ár helyett. A vádlott cége még a pályázathoz szükséges önerővel sem rendelkezett. A férfi azért, hogy az önerőt igazolni tudja, egyetlen napra szerzett 200 millió forintot egy másik cégtől. A férfi a valótlan tartalmú önerő igazolás benyújtásával a támogatót megtévesztve jutott 114 millió forint uniós támogatáshoz. A támogatás második felét már nem tudta megszerezni, mert a cég kifizetési igénylését elutasították. A vádlott a második pályázatnál a beszerzendő gépek értékét 130 millió forintban jelölte meg, annak ellenére, hogy a gépeket a vádlott felkérésére a számlázási lánc végén álló cég valójában 50 millió forint alatti áron szerezte be.
2017-ben a férfi és a fia hitelkérelmet nyújtottak be cégeikkel egy részben uniós költségvetésből finanszírozott hitelprogramban. A kedvezményes 147, illetve 148 millió forintos hitelt új gépek vásárlására igényelték. Valójában a hitelkérelemben megjelölt gépek nagyobb részét már a 2015-ös pályázatok során megvették, egy gépet pedig használtan szereztek be. Azért, hogy a helyszíni ellenőrzéskor ne bukjanak le, egyik társuk a gépek eredeti géptáblái helyett új géptábla-matricákat készített, amelyek a hitelkérelemben megjelölt beszállítótól való beszerzést igazolták.
A budapesti férfi ráadásul a gépbeszerzésekről befogadott valótlan tartalmú számlák ÁFA tartalmát is levonásba helyezte: mindösszesen 572.359.567 forint vagyoni hátrányt okozott a hazai és az uniós költségvetésnek. A nyomozás lezárásaként a főügyészség tíz emberrel szemben emelt vádat. Az ügyészség a budapesti férfit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és további négy bűncselekménnyel vádolja, és ezért vele szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta. A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék dönt.
Olvasd el ezt is!
