A PwC Magyarország legfrissebb adatai szerint a külföldi kereskedők 2025-ben a 2092 milliárd forintos magyar online termékforgalom közel 18 százalékát, a rendelések 24 százalékát adták. A 375 milliárd forintos importforgalom több mint fele a Temuhoz kötődött: magyarországi forgalma elérte a 195 milliárd forintot, több mint 13 millió rendelés mellett.
2026 első negyedévében a 4,4 millió magyar online vásárló 56 százaléka, mintegy 2,5 millió ember rendelt külföldről, további 4 százalék pedig még idén tervezi kipróbálni. Kínai webáruházból 1,6 millióan vásároltak, ami a külföldről rendelők 67,5 százalékát jelenti.
A Temu az első negyedévben csaknem 5 millió rendelést regisztrált, 92 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, és három hónap alatt 1,8 millió magyar vásárlót ért el. A külföldről rendelők 70,9 százaléka vásárolt innen. A külföldi platformok sikerét továbbra is elsősorban az ár hajtja: a magyar online vásárlók 63 százaléka szerint az olcsó termékek iránti kereslet áll a kínai és más nemzetközi szereplők térnyerése mögött. Az ár mellett ugyanakkor a széles választék, a gyors szállítás és az egyszerű vásárlási folyamat is egyre fontosabb.
Az Európai Unió 2026. július 1-jétől megszüntette a 150 euró alatti, EU-n kívülről érkező küldemények vámmentességét, és átmeneti, 3 eurós vámot vezetett be az érintett termékkategóriákra. A magyar fogyasztók egy része már a szabályozás életbe lépése előtt reagált: azok körében, akik ismerték a változást és vásároltak külföldről, 30 százalék előrehozott több rendelést, további 18 százalék pedig legalább egy vásárlását még július 1. előtt lebonyolította. Az előrehozott rendelések 85 százaléka a Temuhoz kapcsolódott.
A piaci adatok szintén azt jelzik, hogy nem a kereslet tűnt el, hanem a teljesítés módja változott. A második negyedévben mintegy 750 ezerrel csökkent az EU-n kívülről érkező csomagok száma az első negyedévhez képest, míg az EU-n belülről érkező rendelések volumene több mint 1,25 millió darabbal nőtt. A forgalom egy része tehát európai raktárakba, illetve más értékesítési és logisztikai csatornákra terelődött.
A vám hatása a vásárlási szándékokban is látható, de nem tömeges elfordulás formájában. Az EU-n kívülről rendelők 29 százaléka jelentősen, 22 százaléka kissé ritkábban vásárolna, ugyanakkor mindössze 6 százalék tervezi teljesen megszüntetni ezeket a rendeléseket.
Ahogy Timár Szabolcs, a PwC szakértője fogalmaz: „a vásárlók számára nem önmagában a vám összege meghatározó, hanem az, hogy előre látható-e a teljes fizetendő összeg". A július után is aktív külföldi vásárlók 30 százaléka többletköltséget tapasztalt vagy várt, 29 százaléka szerint a termékek drágábbnak tűntek a korábbinál, közel 24 százalék pedig úgy érzékelte, hogy nehezebbé vált a végösszeg előzetes meghatározása. Csaknem minden ötödik válaszadó szerint a külföldi webáruházak elvesztették korábbi árelőnyüket.
A pluszköltségek megjelenítése sem egységes: a július után vásárlók 42 százaléka már a fizetési folyamat során találkozott a vámmal, mások csak a rendelés leadása után szembesültek vele, egy részük pedig egyáltalán nem látott külön felszámított összeget. Egyes platformok ugyanis beépítették a költséget a termékárba, vagy EU-s raktárból teljesítették a rendelést.
A változás a vásárlói döntésekben is tetten érhető. A Temu-vásárlók 31 százaléka csak akkor rendel, ha a végösszeg a többletköltségekkel együtt is kedvező marad, 26 százalék tudatosabban tervezi meg vásárlásait, 21 százalék bizonyos termékekről lemond, 16 százalék pedig gyakrabban hasonlítja össze a különböző webáruházak ajánlatait.
Olvasd el ezt is!
