Az egyszer használatos műanyagtermékek gyártása súlyos következményekkel jár. Az 1950-es évek óta kétszázszorosára nőtt a termelés, és ha nem történik változás, 2060-ra a mai adatokhoz képest megháromszorozódhat, ezzel elérve az évi 1 milliárd tonnát. Ez ma még elképzelhetetlen szintű pusztítással járhat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy már most is nagyjából 8 milliárd tonna műanyaghulladék szennyezi a bolygót, a Mount Everest csúcsától az óceánok mélyéig.
A tanulmány szerint a műanyag az életciklusának minden szakaszában káros: a fosszilis energiahordozók kitermelésétől a gyártáson át a használaton keresztül egészen a hulladékká válásig légszennyező, káros vegyi anyagokat bocsát ki és mikroműanyag-szennyezést okoz, sőt még a betegségeket terjesztő szúnyogok is előszeretettel szaporodnak rajta.
Ahogy Dr. Philip Landrigan gyermekorvos, a kutatás vezető szerzője figyelmeztet: a tudósok már régóta tisztában vannak azzal, hogy a műanyagszennyezés milyen súlyos veszélyeket rejt mind a környezetünk, mind az emberi egészség számára, és csak rajtunk múlik, hogyan lépünk fel a probléma ellen.
Noha egyes országok igyekeznek különböző korlátozásokat bevezetni, a fosszilis energiahordozókból élő államok – például Szaúd-Arábia – gyakran akadályozzák a nemzetközi tárgyalások előrehaladását. A lobbi az újrahasznosítást javasolja megoldásként, ám a kutatók szerint ez önmagában már nem elegendő, a műanyag újrahasznosítása ugyanis sokkal nehezebb és kevésbé hatékony, mint például a papíré vagy az alumíniumé.
Ahogy a Telex is kiemeli, a világ műanyagjának 98%-át kőolajból, földgázból és szénből állítják elő, ami évente 2 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátással jár – ez több, mint Oroszország teljes kibocsátása. A gyártás során több mint 16 ezer különböző vegyi anyagot használnak, ezek közül már rengetegről bebizonyosodott, hogy egészségkárosító hatású lehet.
A lebomló műanyagokból mikroműanyag, sőt nanoműanyag válik ki, amely az emberi szervezetbe is bekerülhet – kimutatták már a vérben, az agyban, az anyatejben, a méhlepényben és a csontvelőben is. Bár pontos hatása még nem ismert, egyre több kutatás utal arra, hogy kapcsolatban állhat a szívrohammal és az agyvérzéssel. A szakértők szerint éppen ezért a probléma kezelése nem tűr halasztást: drasztikusan csökkenteni kell a termelést, különben az egész bolygó belefullad a műanyagba.
