Csak átmeneti megoldást hozna a fogyasztók számára, ha a zöldségek és a gyümölcsök áfakulcsát 27-ről öt százalékra mérsékelnék – más ágazati aktualitások mellett erről is beszélt Nagypéter Sándor, a DélkerTÉSZ elnöke. Szerinte a fordított áfafizetés bevezetésével nem lenne akkora különbség a magyar és a külföldi termékek ára között.
Lényeges, hogy a fordított áfa bevezetéséhez még az EU-nak is hozzá kellene járulnia. De mellette szól, hogy ez a módszer már bizonyított a gabonafélék hazai kereskedelmében az áfacsalás megfékezésére.
A szentesi szövetkezet elnöke értékelte a 14 új termékkörre, többek közt a paradicsomra és zöldpaprikára kiterjesztett, meghosszabbított árrésstop ágazati hatásait is. Az intézkedés kedvezhet a hazai fogyasztásnak, mert ezáltal „kisebb lesz a távolság a külföldi és magyar zöldségek ára között, azaz többen férhetnek hozzá ezekhez a termékekhez”.
Ez a javaslat, amit a DélkerTÉSZ vezetője tett az áfacsalás régóta várt megszüntetésére, máris felkavarta a kedélyeket a piaci szereplők körében. Lapunk megkérdezte Apáti Ferencet, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnökét, mi erről a véleménye.
Szerinte az áfarendszer átalakításának a legfontosabb célja a szürkegazdaság kifehérítése lenne a tisztességes kereskedők és a termelők versenyképességét rontó áfacsalások visszaszorítására.
Ebben azonban véleménye szerint az áfakulcs csökkentése vagy a fordított áfa bevezetése gyakorlatilag egyenértékű eredményt hozna. „Az áfacsökkentés azonban nagy bevételkiesést jelentene az állami költségvetésnek” – figyelmeztet Apáti Ferenc.
Ha a friss zöldségek, gyümölcsök áfakulcsát 27-ről 5 százalékra csökkentenék, akkor – becslése szerint – 100-150 milliárd forinttal lenne kisebb a költségvetési bevétel.
Ám ha a jóval nagyobb termelési értéket képviselő gabonaféléknél és az olajos növényeknél már bevált fordított áfafizetési rendszert vezetnék be, az nem okozna kiesést az állami bevételekben. (A szántóföldi növények éves termelési értéke csaknem 1000-1500 milliárd forint, szemben a mintegy 450 milliárd forintos zöldség- és gyümölcs-piaccal.)
Apáti Ferenc szerint a fordított áfa-fizetés hátránya azonban, hogy a termelő – az általa értékesített termékek után – kapott forgalmi adót már nem tudja a havi vagy negyedéves befizetési határidőig a saját finanszírozására használni. Azt ugyanis a vevő közvetlenül fizeti be az államkasszába.
Ezt a különbséget leszámítva – a FruitVeb elnöke szerint – az áfacsökkentés és a fordított áfa egyenértékű megoldásnak tűnik az ágazat kifehérítésére, a szürkegazdaság csökkentésére, az áfacsalás kiiktatására.
Jó lenne azonban mielőbb megoldást találni a szektort évtizedek óta sújtó áfacsalás visszaszorítására. De, hogy a szürkegazdaság mekkora bevételtől fosztja meg a legálisan működő piaci szereplőket, azt nehéz megbecsülni. Apáti Ferenc szerint az áfacsalók évente legalább 50-100 milliárd forint értékű hazai és import zöldséget, gyümölcsöt forgalmazhatnak.
Olvasd el ezt is!
