Ha egy magánszemély csak a saját kertjében megtermelt zöldség- vagy gyümölcsfelesleget árulja, és ez a bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor az eladásból származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani. Ha viszont az értékesítésből származó bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor az adóévben megszerzett összes bevétel után kell a jövedelmet megállapítani. Amennyien ennek a jövedelemnek az adója az adóévben nem haladja meg a 30 ezer forintot, akkor azt nem kell befizetni - emelte ki a NAV.
Ugyanakkor, ha valaki rendszeresen, üzletszerűen árusít különféle terményeket az értékesítés már gazdasági tevékenységnek minősül és áfaalanyiságot eredményez. Ez azt jelenti, hogy az értékesítőnek adószámot kell kérnie, nyugtát vagy számlát kell adnia, és - amennyiben nem választott alanyi adómentességet - áfabevallást is be kell nyújtania.
Ha valakinek az őstermelői tevékenységéből származó bevétele nem éri el az 1 744 800 forintot, nem kell jövedelmet számolnia és szja bevallást sem kell benyújtania. Ha pedig az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő bevétele nem éri el a 17 448 000 forintot, akkor az átalányban megállapított jövedelme szintén mentes a személyi jövedelemadó alól - írta közleményében a NAV.
Aki üzletszerűen árusítja a saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt, azt érdemes őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként tennie, nyugtát vagy számlát kell adnia és bevallásokat kell készítenie, mert ha elmulasztja, súlyos szankciókra számíthat. A mulasztási bírság akár egymillió forint is lehet. A számla-, vagy nyugtaadás elmulasztása esetén akár kétmillió forintos bírságot is kiszabhat a NAV. A súlyosabb mulasztók, jelentős összegű bevételt eltitkolók további vizsgálatra is számíthatnak, amelyben a revizorok becsléssel állapítják meg az eltitkolt bevétel nagyságát és a fizetendő adót - figyelmeztet a NAV.
Július 1-jétől senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál idénymunkában és alkalmi munkában. Korábban akár az egész évet végigdolgozhatta egy munkavállaló ezekben a foglalkoztatási formákban, csak négyhavonta más-más munkáltatónál. Mostantól azonban csak az számít, hogy a munkavállaló hány napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatásban, munkanapjai összeadódnak, tekintet nélkül a munkáltatóra.
A júliusi változás mellett az alkalmi munkára vonatkozó időbeli korlátozás fennmarad: ugyanazon munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig, egy éven belül pedig összesen 90 napig létesíthető határozott időre szóló munkaviszony. Emellett 2025-ben érvényben marad, hogy idénymunka esetén azonos felek között az évi 120 napot nem haladhatja meg a munkanapok száma.
A NAV szerint érdemes felkészülni a változásra, még akkor is, ha idén nem kell arányosítani, vagyis a teljes évre járó kerettel, a 120 nappal lehet számolni a július 1. és december 31. közötti időszakban - írtuka változás kapcsán.
