Az Európai Bizottság bemutatta az új Állattenyésztési stratégiát és a Fehérjetervet, amelyet már korábban, a Mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőképe (Vision for Agriculture and Food) című dokumentumban beharangozott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üdvözli, hogy a stratégia újra elismeri az állattenyésztés és a fehérje-előállítás jelentőségét. Az Európai Bizottság a korábbi álláspontjával ellentétben végre a helyén kezeli az állattenyésztés kérdését, elismeri az élelmezésbiztonsághoz, a körforgásos gazdasághoz, valamint a kiváló minőségű fehérjék és a megújuló energia előállításához való hozzájárulását.
Az új állattenyésztési stratégia foglalkozik az európai állatállomány leépülésének kockázataival, a trágya és az állati melléktermékek hasznosításával, a tápanyagok körforgásával. A dokumentumban megfogalmazottak szerint e mellett szükség van az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és a Nitrát Irányelv felülvizsgálatára is. A Fehérjestratégia szerint az Európai Uniónak erősítenie kell stratégiai autonómiáját az importált takarmányfehérjéktől való függőség csökkentésével. Fontos előrelépés továbbá annak elismerése, hogy az európai mezőgazdasági termelők meghatározó szerepet töltenek be a fenntartható fehérje-előállítás fejlesztésében, valamint hogy a Bizottság célul tűzi ki a fehérjeforrások diverzifikálását.
Ugyanakkor mindkét dokumentum továbbra is csupán szándéknyilatkozatként értékelhető, hiszen nem tartalmazzák a hatékony végrehajtáshoz szükséges operatív és szakpolitikai elemeket. Az európai mezőgazdasági termelőket és szövetkezeteket összefogó ernyőszervezet, a Copa-Cogeca szerint – melynek tagjai közt van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is –, a két stratégiában nem találni olyan konkrét intézkedéseket, amelyek a gyakorlatban kézzelfogható könnyítést jelentenének a mezőgazdasági termelők számára.
Az állattenyésztők szempontjából különösen aggasztó, hogy a jelenleginél is szigorúbb állatjóléti követelményekhez nem kapcsolódik finanszírozási terv, holott ezek a beruházások komoly terhet rónak az ágazatra. A fehérjenövények fejlesztése esetében hiányzik egy átfogó kutatási terv, ahogyan a bioüzemanyagokra vonatkozó jövőbeli szabályozás alkalmazása sem egyértelmű. Holott az állattenyésztési stratégia és a fehérjeterv csak akkor érheti el célját, ha azokat konkrét jogszabályi és pénzügyi intézkedések követik.
A szervezet ezért egyebek mellett az engedélyezési eljárások egyszerűsítését, a Nitrát Irányelv gyakorlatias felülvizsgálatát, a mezőgazdaság érdekeit védő kereskedelempolitikát, hosszú távú kutatás-fejlesztési programot, az agrártermékek promóciójára szánt uniós források megőrzését sürgeti. Mindezt egy megfelelően finanszírozott Közös Agrárpolitika mellett.
Olvasd el ezt is!
