Átalakult időjárásunk, a nyugatiasra fordult áramlással több hullámban is nedves és meleg légtömegek érkeznek fölénk. Így a következő napokban többször is várható aranyat érő csapadék. Pénteken északkeleten, szombaton néhol az országban alakulhat ki zápor. Hétfőn aztán újra sokfelé érkezik csapadék, bár ennek mennyisége most még meglehetősen bizonytalan. Összességében a jövő hét közepéig nagy területen várható 10 mm-t meghaladó csapadék, de a záporos jelleg miatt nagy területi különbségek lehetnek. A talaj sokfelé juthat számottevő nedvességpótláshoz, így az aszály akár jelentősen is mérséklődhet. A hőmérséklet kezdetben még magasan alakul, a pénteki 21-26 fokos csúcsértékekről hétfőre 24-29 fokig emelkedik. A jövő keddi hidegfront jelentős lehűlést hoz, szerdán már csak 13-18 fok valószínű - írja a Hungaromet.
Az elmúlt 30 napban hazánk túlnyomó részén mindössze 0-5 mm eső esett, csak a nyugati országrészben fordult elő 10 mm-t meghaladó csapadék. A 90 napos csapadékösszeg is jóval elmarad a sokéves átlagtól, a Tiszántúlon már a 80 mm-t is meghaladja a hiány.
A talaj állapota az aszályos augusztusokat idézi. A felső 30 cm-es réteg rendkívül száraz, a talajfelszín poros, de a 30-60 cm közötti réteg is kritikusan száraz állapotban van az Alföldön és a Mezőföldön, ahol a mélyebb rétegek eleve fel sem töltődtek a tél folyamán, de a Dunántúlon és északon is sokat veszítettek nedvességtartalmukból az elmúlt két hét során. A felső egy méteres rétegből előbbi területeken 80-120 mm, míg máshol 50-70 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
Az őszi búza vetések a tavasz kezdetén még szépen növekedtek, a szokásosnál előrébb jártak a fejlődésben. A tartós csapadékhiány azonban egyre jobban megmutatkozik, zöld tömegük már nem növekszik, hanem stagnál, illetve csökkenni kezdett. Az őszi árpa kalászol. A repce a virágzás végén jár, de kevés az oldalhajtás, nem kötődnek a virágok, kevés és kis becők fejlődnek csak. A virágzás kritikus fázisában alig kaptak csapadékot az állományok, gyökérzónájukban egyre kevesebb nedvesség található. Jelenleg hazánk nagyobb részén közepes az őszi vetésekre vonatkozó mezőgazdasági aszály, ez pedig jelentős termésveszteséget fog okozni.
A nyári kapás növények vetésekor a magok igen száraz talajba kerültek, és az áprilisi csapadékmennyiség a tűzoltáshoz is csak kevés helyen volt elég. Az állományok öntözés nélkül egyenetlenül, gyengén vagy sehogy sem keltek ki. Miskolc térségében a napraforgó és a kukorica, ha nehezen is, de kikelt, a kis növényeket a szárazság és a fagyok is megviselték. Ezekre a növényekre vonatkozóan országszerte nagyfokú vagy súlyos az aszály.
A gyümölcsök többször és sokfelé szenvedtek komoly fagykárokat áprilisban és május első hajnalán is, melyek gondos védekezés mellett sem voltak mindenhol elkerülhetők. Hatalmas károk keletkeztek, a Duna-Tisza közén nagy területen teljesen lefagyott a szőlő, de sokfelé oda lett a kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy, a dió.
Az akác is sokfelé lefagyott, Miskolc térségében nagyok a különbségek: a városban a déli fekvésű oldalakban már megkezdődött a virágzás, míg a hidegnek jobban kitett területeken vagy lefagyott a növény vagy még nagyon fejletlen.
