Az autonóm eszközök legnagyobb előnye, hogy akár napi 24 órában képesek dolgozni, és kevésbé függnek az időjárástól vagy az emberi tényezőktől. Különböző adapterekkel felszerelve talajmunkákat, fűnyírást, permetezést vagy akár szállítást is képesek végezni, miközben folyamatos adatgyűjtéssel támogatják a precíziós gazdálkodást. A beruházási költségek azonban jelenleg magasak, ezért a gazdáknak részletes megtérülési számításokat kell végezniük a beszerzés előtt - derül ki a Magyar Mezőgazdaság cikkéből.
A technológiai előrelépés mellett jogi és biztonsági kérdések is felmerülnek. Különösen kritikus a növényvédőszer-kijuttatás, ahol több országban kötelező az emberi felügyelet. Szakértők szerint a jövőben érzékelőkkel határolt biztonsági zónák épülhetnek ki, amelyek biztosítják, hogy a gépek azonnal leálljanak, ha ember vagy állat lép a munkaterületre.
Az autonóm gépek között szerepel a Monarch Tractor elektromos traktorja, amely önállóan vagy távirányítással is működhet, valamint a GUSS önjáró permetezőgépei, amelyek GPS, Lidar és kamerák segítségével optimalizálják a permetlé kijuttatását. A New Holland elektromos kistraktora szintén képes autonóm üzemre, egy mobilalkalmazáson keresztül felügyelhető.
A drónok az ültetvények állapotának monitorozásában és a légi növényvédelemben játszanak egyre fontosabb szerepet, míg a BURRO autonóm platform a betakarított gyümölcsök szállítását automatizálja. Ezzel párhuzamosan szenzorok, talajszkennerek és hőkamerák segítik a víz- és tápanyagellátás optimalizálását, valamint a stresszhatások korai felismerését.
A kamerarendszerekkel támogatott termésbecslés és virágszámlálás új dimenziót nyit a gyümölcstermesztésben, mert akár 95 százalékos pontosságra is képes.
A precíziós mezőgazdálkodás olyan rendszer, amelynek alapja, hogy minden munkafolyamatban a lehető legmodernebb technológiát alkalmazza a gazdálkodó.
A precíziós gazdálkodási technológiák biztosítják az egyes területek azonosítását és a rajtuk fellépő változások kezelését. Ez teszi lehetővé a gazdák számára, hogy hatékonyabban használják fel a vetőmagokat, műtrágyákat, növényvédő szereket, és ezzel növeljék a hozamukat. A korszerű technológia teszi lehetővé a gazdák számára, hogy számadatok alapján hozzák meg döntéseiket, ráadásul az erőforrások észszerűbb felhasználása a környezet védelmét is elősegíti.
Számos technológiát fed le a precíziós gazdálkodás. Az egyik terület a fedélzeti számítógépek és a műholdas helymeghatározó rendszerek (GNSS, mint a GPS és a Galileo), amelyek segítenek elkerülni az átfedéseket és kihagyásokat vetéskor, a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatásakor. Ezen technológiák további elemei a különböző adatbázisok alapján létrehozott digitális térképek és alkalmazások, amelyek kiszámítják az egyes zónák műtrágyaadagjait.
Hasonlóképpen a drónok és a műholdak segítenek figyelni a zónák állapotát, míg a vezeték nélküli időjárás-érzékelők segítenek meghatározni a hőmérsékletet, a nedvességet, a légnyomást – és tucatnyi egyéb terepmutatót. Az ezekből gyűjtött adatok elemezhetők és elősegítik a gazdaság hatékonyabb működtetését is.
Hazánkban már jelen van a „mezőgazdaság 4.0”, amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból nyert információk beépítése a termelési folyamatokba. Lassan minden új gép képes az adatgyűjtésre, de a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek megfelelően. Viszont kihasználtságuk nem haladja meg a 25-30 százalékot, sőt a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelően, így van még hova fejlődni.
Olvasd el ezt is!
