További csapadék érkezik

Az előttünk álló egy hétben is frontok sorozata vonul át fölöttünk, így nem változik számottevően időjárásunk, marad az ilyenkor megszokottnál enyhébb, gyakran szeles, csapadékos idő. A következő csapadékzóna péntek este éri el nyugat felől hazánkat, és szombat dél körül távozik keleten, és ezt követően is minden nap számítani lehet számottevő mennyiségű csapadékra. Hétfőtől a nyugati és az északi országrészben helyenként havas eső, hó is hullhat, de síkvidéken megmaradó hóréteg a jövő hét közepéig nem valószínű. Összességében 15-40 mm csapadék várható a következő egy hétben, északon és nyugaton valószínű a nagyobb mennyiség. A hőmérséklet továbbra is magasabban alakul az ilyenkor megszokottnál, bár a jövő hét első felében meglehetősen nagy különbségek várhatók a hidegebb északnyugati, és enyhébb délkeleti országrészek között. Éjszakánként az eddigiekhez hasonlóan csak helyenként lesznek gyenge fagyok, napközben pedig 4 és 10 fok közé melegszik a levegő, hétfőtől valószínű ennél északnyugaton pár fokkal hidegebb – írja a met.hu.

Így alakult az előző napok időjárása

A mögöttünk álló egy hétben változékony, de igen enyhe időben volt részünk, bár ezúttal nem hőmérsékleti hanem napi csapadékrekord dőlt meg. A múlt hét második felében csak csütörtökön esett nagyobb területre kiterjedő eső az ország keleti és északi felén, így a déli, délnyugati tájakon a gyakran napos, szeles időben a hétvégére sokat száradt a talaj felszín közeli rétege. Hétfőn és kedden azonban egy mediterrán ciklon hatására bőséges csapadék hullott. A Dunántúl és a középső országrész nagy részén 20-50 mm eső esett, és csak Sopron térségében és a Felső-Tisza vidékén maradt 10 mm alatt a hét első felének csapadékösszege. Így jelenleg mind a 30 napos mind a 90 napos csapadékösszeg pozitív eltérést mutat hazánk jelentős részén a sokéves átlaghoz képest, a középső országrészben az ilyenkor szokásosnak másfélszerese esett az elmúlt három hónap során. A talajok felső egy méteres rétege a legtöbb helyen telítetté vált, egyedül Sopron térségében hiányzik 100 mm körüli nedvesség a telítettséghez képest, azt a területet az elmúlt hetekben rendszeresen elkerülte a csapadék. A fél méternél mélyebb talajréteg is egyre többfelé töltődik fel, fontos nedvességtartalékot képezve egy esetleges tavaszi vagy nyári csapadékhiányos időszak esetére.

Az elmúlt napok átlaghőmérséklete az ilyenkor szokásos 0 fok körüli vagy kevéssel az alatti érték helyett 5 és 7 fok között alakult. Éjszakánként gyenge fagyok is csak helyenként fordultak elő, a legtöbb helyen csak csütörtök reggel csökkent kevéssel fagypont alá a hőmérséklet. Napközben nagy területen melegedett 10 fok fölé a levegő, csak kedden volt ennél pár fokkal hűvösebb.

Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföld déli részén egyre nagyobb foltokban jellemző vízborítás a vetésekben. A tartósan enyhe idő nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A délnyugati országrészben már megkezdődött a mogyoró virágzása, északkeleten még mélynyugalmi fázisban vannak a korai bokrok és gyümölcsfák.

Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Január közepére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 50-80 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget.

A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket.