A legsúlyosabb különbség a megyék között rajzolódik ki. Csongrád-Csanádban hektáronként 1,1 tonna volt a jelentett átlag, Zalában viszont 5,8 tonna. A zalai érték így több mint ötszöröse a csongrád-csanádinak.
A kukorica 2026-os hazai termőterülete 589,2 ezer hektár volt. Október 8-ig ebből 411,3 ezer hektárt, vagyis a terület 69,8 százalékát takarították be. A jelentett termésátlag ezért még változhatott a hátralévő betakarítással. A nagy területi eltérések arra figyelmeztetnek, hogy a gazdálkodók nem azonos feltételekkel vágnak neki az értékesítésnek.
Az AKI piaci adatai szerint október harmadik hetében a takarmánykukorica átlagos termelői ára 86 400 forint volt tonnánként. Ezzel a közös, szemléltető árral számolva 1,1 tonnás hozamnál hektáronként 95 040 forint, 5,8 tonnánál pedig 501 120 forint árbevétel adódna.
A különbség meghaladja a 406 ezer forintot hektáronként. Ezek számított értékek, nem a két vármegye tényleges értékesítési bevételei. Nem tartalmazzák a szárítás, a szállítás és a termesztés költségeit sem - írja a Mezőhír.
Apró vigasz a termelőknek, hogy a takarmánykukorica termelői ára egy év alatt 16 százalékkal nőtt, így érte el október harmadik hetére a már említett 86 400 forintot.
Az étkezési búzával az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal magasabb, átlagosan 76,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek Magyarországon.
Az ipari napraforgómag termelői ára október harmadik hetében nem változott számottevően az egy évvel korábbihoz képest. A magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 216,4 ezer forint/tonnáért, a nagy olajtartalmút (LO) pedig 191,1 ezer forint/tonnáért vásárolták a feldolgozók és a kereskedők. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 205,1 ezer forint/tonna volt.
A repcemag ára 197,9 ezer forint/tonna volt, a szójababé pedig 176,9 ezer forint/tonna (+17 százalék).
