Mérséklődő ütemben ugyan, de tovább drágult a magyar termőföld 2025-ben: a szántók országos átlagára hektáronként már megközelítette a 2,5 millió forintot. A legdrágább régió az Észak-Alföld, a legdrágább megye pedig továbbra is Hajdú-Bihar, ahol 3,59 millió forintot kértek átlagosan egy hektárért. Az MBH Termőföldindex szerint közben egyre fontosabbá válik, hogy egy adott térség mennyire kitett a vízhiánynak és az időjárási szélsőségeknek - számol be az Agroinform.
A termőföldárak 2025-ben nominálisan 3,3 százalékkal emelkedtek, az MBH Termőföldindex értéke pedig 350,3 pontra nőtt a 2024-es 339,1 pontról. A szántók átlagára 2,39 millióról 2,49 millió forintra emelkedett hektáronként. Ez jóval visszafogottabb drágulás a 2022–2023-ban látott, 10 százalék körüli ütemhez képest.
Területenként azonban jelentős eltérések alakultak ki. Észak-Alföldön átlagosan 2,84 millió forintba került egy hektár, míg Észak-Magyarországon csak 1,8 millióba. Megyei szinten Hajdú-Bihar vezet 3,59 millió forinttal. A Debreceni járásban már 5,6 millió forint volt az átlagár, miközben a legolcsóbb térségekben egymillió forint alatt maradt.
A csapadékszegény Békésben és Bács-Kiskunban lassabb volt a drágulás, míg a kedvezőbb vízellátottságú térségekben gyorsabb felértékelődés történt. A termőföld értékében így egyre nagyobb szerepet kaphat a vízgazdálkodás és a hosszú távú termelési potenciál.
Ami a többi művelési ágat illeti, legnagyobb mértékben a gyepek, rétek és legelők drágultak, amelyek ára közel 5 százalékkal emelkedett 2025-ben. A szántók esetében csaknem 4 százalékos növekedés történt, az erdők és fásított területek ára gyakorlatilag stagnált, a gyümölcsösök ára pedig több mint 4 százalékkal, a szőlőké 3,4 százalékkal csökkent.
A hektáronkénti átlagárak alapján továbbra is a szántók számítottak a legértékesebbnek átlagosan 2,49 millió forintos árszinttel. A gyümölcsösök hektárjáért átlagosan 2,30 millió forintot, a szőlőkért 2,19 millió forintot, a gyepekért és legelőkért 1,44 millió forintot, az erdőkért pedig 1,30 millió forintot kellett fizetni.
Jelentős különbségek alakultak ki az Európai Unió tagállamai között a termőföldárak és a földbérleti díjak tekintetében, ami közvetlenül befolyásolja a gazdálkodók versenyképességét és beruházási lehetőségeit. Az Eurostat 2024-es adatai szerint egy hektár szántó átlagos ára az EU-ban 15 224 euró volt, miközben az éves bérleti díj 403 euró körül alakult, vagyis a vásárlás költsége átlagosan 38-szorosa a bérletnek. A földárak között extrém különbségek figyelhetők meg: Lettországban 4 825 euró/hektár körüli árak jellemzőek, míg Máltán meghaladják a 200 ezer eurót, a holland Flevoland régióban pedig 187 ezer euró feletti szinteket mértek - írtuk még év elején.
Magyarország a termőföldárak tekintetében az uniós átlag alatt helyezkedik el: a hazai szántók nagyjából 10–12 ezer euró/hektár áron cserélnek gazdát, ami 20–30 százalékkal alacsonyabb az EU-átlagnál. A visszafogottabb árszint kialakulásában szerepet játszanak a földtörvény tulajdonszerzési korlátai is, amelyek mérséklik a nagybefektetői keresletet.
A bérleti piacon viszont már más kép rajzolódik ki: Magyarországon 200–250 euró/hektár körüli az átlagos bérleti díj, ami bár elmarad az uniós 295 eurós átlagtól, több országot – például Franciaországot és Csehországot – is megelőzi.
