A padlizsán – vagy más néven tojásgyümölcs – története több mint kétezer évre nyúlik vissza. Vad ősei a mai India, Banglades és Mianmar vidékén fordultak elő, termesztése pedig már az időszámításunk előtti első évezredben elkezdődött. Az ókori Kínában a gazdák tudatos nemesítéssel javították a kezdetben kesernyés termések méretét, ízét és színét. Az ázsiai térségből az arab kereskedők közvetítésével jutott el a Közel-Keletre, majd a 8–10. században a mór hódítások révén Dél-Európába. Magyarországra a törökök közvetítésével érkezett meg.
Az európaiak eleinte bizalmatlanul fogadták, mivel a növény a burgonyafélék családjába tartozik, amely több mérgező fajt is magában foglal. Sokan attól tartottak, hogy fogyasztása egészségkárosító lehet. Emiatt egy ideig inkább dísznövényként termesztették.
Napjainkban a padlizsán globális alapélelmiszer, a legnagyobb termelője Kína és India. Magyarországon a termesztési felülete 30–40 hektár körül mozog, ám népszerűsége folyamatosan növekszik. A profi kertészek ma már fóliasátrakban és üvegházakban, gyakran hidropóniás rendszerekben nevelik. A Verticillium okozta hervadásos betegségek elkerülésére a padlizsánt ellenálló paradicsom alanyra oltják, amivel erősebb növényeket kapnak.
A zöldség alakja és színe rendkívül változatos. A klasszikus, 250–800 grammos sötétlila európai változat ideális sütésre és padlizsánkrémhez. Az olasz típus lágyabb ízű, míg a fehér héjú tojásgyümölcs krémes, gombára emlékeztető aromájával hódít – az angol „eggplant” elnevezés is ezekre a fehér, tojásra hasonlító változatokra utal. Bővebben a növényről a Magyar Mezőgazdaság cikkében lehet olvasni.
Alacsony kalória- és magas rosttartalma miatt a padlizsán tökéletes választás a diétázóknak és a testsúlyukra ügyelőknek, mivel teltségérzetet biztosít és segít az emésztés kiegyensúlyozásában.
A sötétlila héjában található antioxidáns, a nasunin, védi a sejteket az öregedéstől, és kiemelten támogatja az agysejtek egészségét. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a szív- és érrendszer védelméhez is: segít csökkenteni a „rossz” (LDL) koleszterinszintet, a benne lévő kálium pedig támogatja a vérnyomás szabályozását.
Emellett alacsony a glikémiás indexe, így nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, ami miatt cukorbetegek és inzulinrezisztensek számára is ideális alapanyag. A benne található vitaminok (B-vitaminok, K-vitamin) és ásványi anyagok (réz, mangán) révén az immunrendszert is erősíti. Sütve, grillezve vagy krémesítve kiválóan beilleszthető a mindennapi étrendbe.
