Magyarországon 2026. június 1-jén 163 ezer agrárgazdaság működött – derült ki a KSH Agrárium 2026 mezőgazdasági gazdaságszerkezeti felmérés előzetes adataiból. Ez 35 ezerrel, azaz 17 százalékkal kevesebb a 2023-ban regisztráltnál. Tíz év alatt még látványosabb volt az átalakulás: 2016-hoz képest 41 százalékkal esett vissza a gazdaságok száma.
A csökkenés nem egyformán érintette a különböző tevékenységi köröket. Az állattartó gazdaságok száma három év alatt 16, a növénytermesztőké pedig 22 százalékkal mérséklődött. Ezzel szemben a növénytermesztést és állattartást egyaránt végző vegyes gazdaságok száma 28 százalékkal emelkedett.
A gazdaságvezetők 37 százaléka 65 évesnél idősebb volt, miközben a 40 év alattiak mindössze 10 százalékot képviseltek.
A magyar agráriumban továbbra is jelentős a férfiak túlsúlya: tíz gazdaságból hetet férfi irányított.
A gazdaságok számának visszaesésével párhuzamosan folytatódott a birtokkoncentráció. Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület 18 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, és megközelítette a 33 hektárt.
Az átlagos szántóterület gazdaságonként 34 hektár volt. A gyepterületek átlaga megközelítette a 17 hektárt, míg a gyümölcsösök esetében 4,3, a szőlőültetvényeknél pedig 3,1 hektárt mértek. A mezőgazdasági területek 82 százalékát szántó, 15 százalékát gyep, 1,7 százalékát gyümölcsös, 1,2 százalékát pedig szőlő foglalta el.
A részletes elemzés a KSH oldalán itt olvasható.
A 2024-es 2,236 millió forintról tavaly 2,264 millióra, mindössze 1,3%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű, szűrt – adatai alapján. A legjobban (21%) Zala megyében emelkedtek az árak, majd jócskán lemaradva Heves következik 14%-os drágulással. A lista másik végén Pest és Veszprém vannak 13-14% közötti csökkenéssel. (Az adatok értékelését némileg nehezíti a földhivataloknál tavaly bevezetett elektronikus ingatlannyilvántartási rendszerre való átállás okozta ügymenet-lassulás és adathiány, mely vélhetően Pest megyét érinti leginkább.) A legdrágább megye 2025-ben Hajdú-Bihar volt, 3,057 millió forintos hektárárral, először átlépve a hárommilliós szintet, s még Fejér és Tolna haladja meg a 2,7 milliós limitet. Továbbra is a nógrádi földek a legolcsóbbak; egyedül itt nem éri el az 1,4 millió forintot az átlagos hektárár. Az ártrendekről korábban itt írtunk.
