Az Egyensúly Intézet kutatásában a budapesti kerületek között az V. kerület (Belváros-Lipótváros) végzett az első helyen, és egyben ez volt a legdinamikusabban fejlődő kerület is 2014 óta; a Belvárost a fejlettségi rangsorban a VI. és az I. kerület követi.

A megyeszékhelyek között Székesfehérvár őrzi első helyét Veszprém és Eger előtt. A fejlődési dinamika legszembetűnőbb eredménye Miskolc előretörése: a város 2014 óta 18,3 indexponttal javított, ezzel Pécset és Debrecent is megelőzve a legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely lett. Miskolc négy helyet javítva így jelenleg a tizedik a fejlettségi rangsorban.

A 15 ezer fő feletti városok között Százhalombatta, Budaörs és Paks alkotja a dobogót, míg a fejlődés ütemében Biatorbágy bizonyult a kategória rekorderének, amely 2014 óta a 37. helyről az ötödikre lépett előre.

Az 5000–15 000 fős települések között Balatonfüred nemcsak a legfejlettebb, hanem a legdinamikusabban fejlődő is, mögötte Tiszaújváros és Törökbálint áll a fejlettségi rangsorban.

Az 5000 fő alatti kistelepülések élére Felcsút került, Hévíz és Tihany előtt, és ugyancsak Felcsút vezeti a fejlődési dinamika rangsorát. A település 2014 óta 58 helyet javított, és került a rangsor élre egy bő évtized alatt.

A Településindex egyik legfontosabb tanulsága, hogy míg a nagyobb városok és megyeszékhelyek esetében a fejlettségi különbségek csökkenése figyelhető meg, addig a kisvárosok, nagyobb községek és kistelepülések körében erősödtek a fejlettségbeli egyenlőtlenségek. A legelmaradottabb 15 kistelepülés elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában és a zalai aprófalvas térségben található. Az ország legkevésbé fejlett települése jelenleg Csenyéte, melyet Szakácsi, Bódvalenke és Gadna követ.

Az egész országban mindössze néhány kistelepülés indult el érdemben lefelé a lejtőn 2014 óta. A visszafejlődés jellemzően a korábban kedvezőbb helyzetű települések pozícióvesztését mutatja meg, nem pedig a perifériák további gyengülését. A szolidaritási hozzájárulás azonban több település esetében is relatív visszaesést eredményezett: Budaörs ezért vesztette el korábbi első helyezését, továbbá Tiszakécske 14, Bugyi 12, Kazincbarcika pedig 8 helyet csúszott vissza.

 

1

Az Egyensúly Intézet elemzése rávilágít az agglomerációs települések egyik legsúlyosabb árnyoldalára: a népességrobbanást a helyi infrastruktúra sokszor képtelen lekövetni. A jómódú agglomerációs települések hiába vonzzák be a magas jövedelmű és képzett lakosságot, a helyi szolgáltatások hamar túlterheltté válnak. A gyorsan növekvő embertömeg igényeivel a helyi egészségügyi ellátás, a kiskereskedelem és a szociális hálózat egy idő után már nem tud lépést tartani. A jelenség jól mutatja: a dinamikus beköltözési hullám a megfelelő intézményi és szolgáltatási bővítés nélkül hosszú távon a település visszacsúszásához vezethet.

Az Egyensúly Intézet tanulmánya egyértelműen arra is rávilágít, hogy a fejlődés egyik legbiztosabb előrejelzője a helyben lévő emberi tőke, vagyis a diplomások aránya, a második legfontosabb tényező pedig a Budapesthez való közelség. Az Egyensúly Intézet következtetése szerint ezért a diplomás lakosság helyben tartása és odavonzása az egyik legkézzelfoghatóbb eszköz lehet a települések hosszú távú fejlődésének támogatására.

Az Egyensúly Intézet 2024-ben létrehozott Településindexe 3154 magyar település és 23 budapesti kerület fejlettségét hasonlítja össze és állítja sorrendbe, több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat és 53 indikátor alapján. A teljes lista a www.telepulesindex.hu honlapon érhető el, ahol mindenki rákereshet saját lakhelyére is.

2