A legtöbb hobbikertész hajlamos azt hinni, hogy egy zöldség vagy fűszernövény életében csupán egyetlen betakarítási időszak létezik, pedig megfelelő gondoskodással számos faj képes újra és újra megújulni. A növények ifjítása nemcsak jelentősen meghosszabbítja a betakarítási szezont, hanem a betegségek megelőzésében és a növények egészségének megőrzésében is kulcsszerepet játszik.
Az egyik legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb módszer az elöregedett, megsárgult vagy sérült levelek rendszeres eltávolítása - írja a Magyar Mezőgazdaság. A paradicsomnál, paprikánál, uborkánál és cukkininél az alsó lombozat ritkításával tápanyagot és vizet spórolunk meg, miközben javítjuk a sorközök szellőzését, megakadályozva a gombás fertőzések elterjedését. A leveles zöldségeknél – mint a saláta, a mángold vagy a leveles kel – elegendő mindig csak a külső leveleket leszedni, így a növény közepe folyamatosan friss hajtásokat nevel.
Kevesen gondolnak rá, de még a sárgarépa és a petrezselyem is figyelemre méltó regenerációs erővel bír. Ha a sárgarépa lombját betegség vagy jégeső éri, a talajban lévő gyökérből – a beteg részek eltávolítása után – teljesen új, egészséges levélzet fejlődhet. A levélpetrezselyemnél pedig érdemes a középső növekedési pontot érintetlenül hagyni, és mindig kívülről haladva betakarítani, így egész nyáron és ősszel ellátja a konyhát.
A fűszernövények világában a metélőhagyma és a citromfű a visszavágás igazi bajnokai. A metélőhagyma egyetlen szezonban akár 5–6 alkalommal is tövig visszavágható, míg a citromfű a virágzás előtti visszavágás hatására még dúsabb, bokrosabb oldalhajtásokat hoz. A rendszeres gondoskodás és metszés tehát nem gyengíti, hanem kifejezetten serkenti konyhakertünk növényeit.
A menta meglepően gyorsan regenerálódik, az oregánó, a majoránna és a bazsalikom pedig sokkal sűrűbbé válik, ha rendszeresen visszacsípjük a hajtáscsúcsokat. Utóbbinál különösen fontos, hogy ne egyesével tépkedjük a leveleket, hanem a csúcsokat vágjuk vissza, mert így minden vágási pont alatt két új oldalhajtás indul növekedésnek. A virágkezdeményeket is célszerű időben eltávolítani, különben a levelek veszítenek az aromájukból.
Most különösen aktuális: Az egyre gyakoribb aszályok és szélsőséges csapadékeloszlás miatt új, ingyenesen letölthető útmutatót készített a Nébih Kertművelő programja. A Víztudatos kertészkedés című kiadvány gyakorlati tanácsokkal segíti a hobbi- és balkonkertészeket abban, hogyan használhatják fel hatékonyabban a csapadékot, és miként készülhetnek fel a hosszabb száraz időszakokra.
Íme, néhány praktikus tanács:
Mulcsként a veteményesben különösen jól használható a szalma, a komposzt vagy a fűnyesedék, míg a díszkertekben a fakéreg a legnépszerűbb talajtakaró.
A napi, kis mennyiségű öntözés sekély gyökérzetet alakít ki, így a növények érzékenyebbé válnak a szárazságra. Ehelyett a ritkább, de alapos mélyöntözés ajánlott, lehetőleg a kora reggeli órákban, amikor kisebb a párolgási veszteség.
Egy átlagos családi ház tetőfelületéről egy kiadós nyári zápor során több száz liter víz is összegyűjthető, amely később felhasználható a veteményes, a balkonládák vagy a fiatal gyümölcsfák öntözésére. Az esővíz ráadásul lágyabb, ezért sok növény számára kedvezőbb, mint a vezetékes víz.
A levendula, a zsálya, a cickafark, a kasvirág vagy a különböző díszfüvek jóval kevesebb öntözéssel is szépen fejlődnek, így hosszú távon fenntarthatóbb kert alakítható ki velük.
