A Földközi-tenger vidékéről származó kaprot már az ókori egyiptomiak és rómaiak is ismerték, Magyarországon pedig évszázadok óta fontos szerepet tölt be a konyhában. Friss levelei saláták, levesek, mártások, túrós ételek és savanyúságok kedvelt alapanyagai, de ma már gyógyhatása miatt is egyre nagyobb figyelmet kap - derül ki az Agrárszektor cikkéből.
A növény flavonoidokban és antioxidánsokban gazdag, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek. Egy - igaz csak nyolc hétig tartó - vizsgálat szerint a rendszeres kaporfogyasztás hozzájárulhat a vércukorszint és az inzulinrezisztencia csökkentéséhez, emellett kedvezően befolyásolhatja a koleszterinszintet is: mérsékelheti az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin mennyiségét, miközben növelheti a HDL-, azaz a jó koleszterin szintet.
A kapor termesztése a kezdő kertészek számára is egyszerű. Gyorsan fejlődik, kevés gondozást igényel, és ha egyszer megtelepszik a kertben, gyakran évről évre magától újra kihajt az elszórt magokból. Napos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát, a jó vízáteresztő talajt kedveli, a túlzott nitrogéntrágyázást viszont érdemes kerülni.
Nemcsak a konyhában hasznos: sárga virágai vonzzák a méheket, zengőlegyeket és más beporzó rovarokat, valamint olyan ragadozó rovaroknak is táplálékot biztosítanak, amelyek természetes módon segítenek visszaszorítani a levéltetveket.
A levelek már 15–20 centiméteres növénymagasságnál szedhetők, a legintenzívebb aromát pedig a virágzás előtti időszakban adják. A friss kapor fagyasztva vagy kíméletesen szárítva is jól eltartható, így egész évben felhasználható. Egyszerű nevelhetősége, sokoldalú felhasználása és kedvező élettani hatásai miatt tehát igazi szuperfűszer.
A gasztronómia és a természetgyógyászat világában léteznek olyan kincsek, amelyek grammonkénti ára vetekszik a nemesfémekével. Ami a legdrágább fűszereket illeti, közös jellemzőjük, hogy előállításuk során a modern technika és a gépesítés csődöt mond, így minden egyes grammért emberi kezeknek kell megküzdeniük.
A fűszerek vitathatatlan királya a sáfrány (Crocus sativus), amelynek értéke évszázadok óta töretlen. Egyetlen kilogramm kiváló minőségű sáfrány ára a származási helytől és tisztaságtól függően 2 és 10 millió forint között mozog. Ez az elképesztő összeg a kinyerés rendkívüli nehézségeivel magyarázható: a fűszer a növény bibéje, és minden virág mindössze három apró, vörös szálat tartalmaz. Egyetlen kilogrammnyi szárított fűszerhez körülbelül 150 000 – 200 000 virágot kell kézzel leszedni a hajnali órákban.
Bár klasszikus értelemben gyógynövény, ára miatt a luxuscikkek közé tartozik a vadon termő, idős ginzenggyökér. Míg a termesztett változatok elérhetőbbek, a 30-50 éves, érintetlen környezetben fejlődött gyökerek ára csillagászati: egy-egy ritka példányért akár több tízmillió forintot is fizetnek a gyűjtők és a gyógyászat hívei. Értékét az adja, hogy évtizedekig magába szívja a talaj tápanyagait, és a kínai orvoslás szerint az életenergiát (Csi) koncentrálja.
A sorban a vanília következik, amely egy trópusi orchidea termése. Mivel Madagaszkáron minden egyes virágot emberi kézzel kell megtermékenyíteni, ára kilónként több százezer forint. Hasonlóan értékes a kardamom is. Betakarítása kizárólag kézzel történhet, mivel a termések nem egyszerre érnek be, és csak a pontosan érett állapotban leszedett kapszulák őrzik meg jellegzetes, citrusos aromájukat.
Ezek a fűszerek nem véletlenül kerülnek vagyonokba: minden csipetnyi aromában több száz munkaóra és a természet iránti alázat rejlik, amit semmilyen mesterséges pótlék nem adhat vissza.
