Széles a skálája azoknak a gyógynövényeknek, amelyekkel megerősíthetjük immunrendszerünket a hideg hónapok előtt – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakértője, Zámboriné Dr. Németh Éva az Agroinform összeállításában.
A leghatásosabb természetes immunerősítők között említi a C-vitaminban gazdag csipkebogyót, amelyből teát csak áztatással szabad készíteni, mert a forrázás károsítja a benne lévő aszkorbinsavat.
Szintén kiemelten hasznos növény a homoktövis, amely komplex vitaminforrásként préselt lé formájában fogyasztható.
A kasvirágból készült szirupok és cukorkák a megfázás első jeleinél is hatékonyak lehetnek, míg a rózsagyökér – tinktúraként vagy tablettaként – általános immunerősítőként működik.
Betegség esetén a kakukkfű és a teafa illóolajai erős antibakteriális hatással bírnak, az eukaliptusz pedig inhaláláskor segítheti a hurutos panaszok enyhítését.
A kamilla kíméletes megoldást nyújt gyermekeknek, míg a borsmenta és fodormenta óvatossággal alkalmazható, mert az arra érzékenyeknél görcsöket okozhatnak.
Enyhébb meghűlésnél a mályva vagy az izlandi zuzmó felhasználásával készült gyulladáscsökkentő hatású készítmények hozhatnak gyors enyhülést.
A szakember hangsúlyozza a zöldségek szerepét is: a fokhagyma fertőtlenítő, a torma antibakteriális, a karotintartalmú zöldségek pedig – mint a sárgarépa vagy a sütőtök – szintén erősíthetik a szervezet ellenállóképességét.
A hideg idő a bőrt is megviseli, ezért a mandula-, jojoba- és olivaolaj használata, valamint a körömvirág, orbáncfű vagy fekete csalán alkalmazása segíthet az irritált bőr ápolásában.
Zámboriné Dr. Németh Éva szerint a gyógynövények mellett a megfelelő alvás, a stressz csökkentése és a vitaminokban gazdag étrend jelenti az immunerősítés valódi alapját.
A savanyú káposzta évszázadok óta kedvelt alapanyaga a magyar konyhának. Nemcsak ételeinket gazdagítja ízével, hanem a szervezetünk egészségére is rendkívül kedvező hatású. Magas C-vitamin-tartalma miatt már James Cook hajóskapitány is használta, hogy a legénység körében megelőzze a skorbutot. Emellett gazdag B1-vitaminban, niacinban, karotinban, valamint ásványi anyagokban, mint foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium.
Az erjesztett káposzta különlegessége, hogy tápanyagtartalmát a savanyítás sem csökkenti jelentősen, ezért az immunerősítés és az erek védelme érdekében is ajánlott a fogyasztása. A savanyítás során keletkező tejsavbaktériumok, az úgynevezett laktobaktériumok különösen jótékony hatást fejtenek ki a bélrendszerben, helyreállítva az emésztési folyamatok egyensúlyát stressz, fertőzés vagy antibiotikum-kúra után.
A savanyú káposzta magas rosttartalmának köszönhetően a bélrendszer természetes „seprűjeként” működik: segít eltávolítani a salakanyagokat és elősegíti a rendszeres emésztést. A káposzta leve sem vész kárba, hiszen napi 1 dl fogyasztása támogatja a bélflórát, és méregteleníti a májat is.
Sokoldalúan felhasználható: főzve, de nyersen is fogyasztható, készülhet belőle leves, rakott ételek vagy saláta. Főzéskor arra érdemes odafigyelni, hogy ne főzzük túl, így megőrizhetjük ropogósságát és tápanyagait.
Az emésztőrendszeri problémákkal küzdőknek, különösen az epebetegeknek érdemes óvatosan fogyasztani, mivel a rostok és az illóolajok puffadást vagy kellemetlen teltségérzetet okozhatnak. Megfelelő elkészítéssel és mértékkel fogyasztva azonban a savanyú káposzta igazi egészségvédő csodaszer a konyhában.
