Az árnika – amit krémek, tinktúrák és gyulladáscsökkentő készítmények alapanyagaként használnak – régóta keresett növény a gyógyszeriparban. Fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatása miatt stabil rá a kereslet, ám Európa több régiójában visszaszorultak a vadon élő állományok. A növény hazánkban és Németországban is védett, így gyűjtése tilos, a gyógyszergyárak alapanyagának nagy része ezért Romániából érkezik. Ez azonban gyakran kiszámíthatatlan ellátást eredményez, ami miatt egyre nagyobb az igény a termesztett árnikára.
A bajor Markus Grundner szerint a kultúra kifejezetten jól fizető réspiaci lehetőség. A saját gazdaságában idén már 280 hektáron termesztett árnikát, miután a hagyományos szántóföldi növények mellé egy magasan jövedelmező alternatívát keresett. Ahogy kiemelte, korábban sokan úgy vélték, a gyógynövény nem alkalmas szántóföldi termesztésre, ám a megfelelő termőhely és technológia mellett ez valójában megoldható.
Grundner a jó vízellátottságú, homokos, alacsony pH-értékű burgonyaföldeket találta ideálisnak. A növényt általában palántáról ültetik, de ő a direktvetéses módszerrel kísérletezik. A gyomkezelés komoly feladat: palántázásnál lebomló kukoricakeményítő fóliát ajánlanak, vegyszeres megoldás nincs. A növény évelő, hatéves ciklusban tartható, és fitoftóra vagy fóma is károsíthatja, ezért a termőhely kiválasztása kritikus.
Nehézséget jelenthet, hogy a gyógynövény rendkívül érzékeny a környezetére: tápanyagszegény, savanyú kémhatású, laza szerkezetű talajokon érzi jól magát, kötött vagy meszes talajon viszont nem marad meg. Magyarországon a vadon élő állomány szinte teljesen eltűnt az ezredfordulóra – a hazai visszatelepítés csak kis területen járt sikerrel. Európa legnagyobb lelőhelye a francia Vogézekben található: a feldolgozott virágok 80%-a innen származik.
A vadon gyűjtött árnika ára erősen ingadozik: jelenleg kilogrammonként több mint 200 eurót fizetnek érte, míg a termesztett virágért a gyógyszergyártók 150 eurót kínálnak.
(Forrás: Mezőhír)
