Az új szabályozás alapját az adja, hogy a minimálbér havi összege 322 800 forintra emelkedett, ami éves szinten 3 873 600 forintos értéket jelent. Ehhez igazodnak az őstermelői adózási határok is.
A „hagyományos” őstermelői adózás esetén az éves minimálbér feléig, vagyis 1 936 800 forintos bevételig teljes adómentesség jár. Ebben az esetben még személyijövedelemadó-bevallást sem kell benyújtani.
Sokan azonban továbbra is az átalányadózást választják, amelynél a bevétel 90 százaléka automatikusan költségnek számolható el.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az őstermelő jövedelmének csak a bevétel 10 százaléka számít, és amíg ez a jövedelem nem haladja meg az éves minimálbér felét, addig nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
Ennek eredményeként az átalányadózó őstermelők akár 19 368 000 forintos éves bevételig is adómentesek maradhatnak.
Bár az átalányadózás jelentősen leegyszerűsíti az adminisztrációt, a szakemberek szerint sok gazda tévesen gondolja, hogy nincs szükség a bizonylatok megőrzésére.
A szabályok alapján:
minden számlát,
bevételi és költségbizonylatot,
valamint kapcsolódó dokumentumot
legalább öt évig kötelező megőrizni egy esetleges NAV-ellenőrzés miatt - írja az Agroinform.
Ha 2026-ban egy munkavállaló mezőgazdasági idénymunka keretében több alkalommal dolgozik, akkor:
- a korábbi éves 120 napos korlát továbbra is fennáll,
- de a 120 napot követően még további 90 napig is foglalkoztatható, összesen tehát 210 napig is lehet valaki mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatva.
A napi közteher mértékének alakulása 2026-ban: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizetendő napi közteher a minimálbérhez igazodik, és munkavállalónként, naptári naponként értendő (100 forintra kerekítve):
- Mezőgazdasági idénymunka – az első 120 napra a minimálbér 0,75%-a → 2 400 Ft / nap
- Mezőgazdasági idénymunka – a 120 napon túli további 90 napra a minimálbér 1,125%-a → 3 600 Ft / nap - írta korábban a HR Blogon a BPiON könyvelőcég.
Olvasd el ezt is!
