A Bankmonitor elemzése rávilágít, hogy az életbiztosítás nem klasszikus befektetés, hanem egy elengedhetetlen kockázatkezelési eszköz. Míg a megtakarítások csak lassan, hosszú évek alatt épülnek fel, addig a váratlan tragédiák kockázata azonnal és teljes súlyával jelen van az életünkben. Statisztikai adatok szerint 100 emberből átlagosan 96-97 esetében „nem történik semmi” rendkívüli, viszont a fennmaradó 3-4 család életét egy hirtelen tragédia teljesen ellehetetlenítheti megfelelő védelmi háló nélkül.
A biztosítás lényege nem a hozamtermelés vagy a pénzügyi nyereség, hanem a kis eséllyel bekövetkező, de kritikus anyagi veszteséget okozó helyzetek kivédése. Éppen ezért a szakértők szerint a két konstrukciót nem egymás alternatívájaként, hanem egymás kiegészítőjeként kell kezelni.
Vegyünk egy konkrét példát: ha egy családfő havi 20 ezer forintot tesz félre megtakarításként, 1–2 év elteltével a felhalmozott tőke szinte elhanyagolható, mindössze 240–480 ezer forint lesz. Ha viszont ugyanezt az összeget egy kockázati életbiztosításra fordítja, a biztosító egy tragédia esetén már az első hónaptól kezdve akár 10–20 millió forintos segítséget is kifizethet a családnak.
A legbölcsebb döntés a két megoldás tudatos kombinálása. Az azonnali, súlyos kockázatok ellen egy kockázati életbiztosítással célszerű védekezni, míg a hosszú távú célok megvalósítására és a likvid tartalékok képzésére külön megtakarítást kell indítani. Ez az együttes stratégia teheti a családokat valóban ütésállóvá a pénzügyi krízisek idején.
A Bankmonitor még korábban összefoglalta,mekkora összegre érdemes életbiztosítást kötni. Az egyik leggyakrabban alkalmazott ökölszabály szerint az életbiztosítás összege legyen legalább a 3–5 éves bruttó jövedelemnek megfelelő összeg. Ennél pontosabb képletet kapunk, ha figyelembe vesszük a konkrét anyagi kötelezettségeket:
fennálló jelzáloghitel,
nevelésre szoruló gyermekek száma és kora,
az eltartott hozzátartozók megélhetési igényei.
Egy praktikus számítás: adjuk össze a fennálló adósságokat, a következő 10 évben várható megélhetési kiadásokat és egy biztonsági tartalékot. Az eredményt érdemes a jelenlegi havi kereset 60–80-szorosában meghatározni – ez egy átlagos magyar dolgozó esetén jellemzően 35-45 millió forint közé esik.
Az infláció különösen nagy kockázat: egy mai 20 millió forintos biztosítás 20 év alatt akár a felére is csökkenhet reálértéken. Ennek kivédésére megoldás lehet az inflációkövető indexálás, a tudatosan magasabb induló összeg vagy egy újabb biztosítás kötése életünk fontos fordulópontjain.
