Az új kabinet június elején leállította azt a gyorsított eljárást, amellyel a munkaerő-kölcsönző cégek szervezetten hozhattak Magyarországra munkavállalókat. Intézkedésüket azzal indokolták, hogy a külföldi munkaerő jelenléte nyomást gyakorolhat a hazai bérekre, ezért a szabályozás célja a hazai foglalkoztatás védelme.
„Ha beengeded a vendégmunkásokat, az a »kapitalistáknak« jó, mert alacsonyan tartja a munkaerő árát, a magyar munkaerő béremelkedése viszont így visszafogott marad.” „Ha van külföldi munkaerő, sok mindent meg lehet oldani, amit magyar munkaerővel nem lehetne.” „Külföldi munkaerőre szükség van egy fejlett gazdaságban, csak a mérték lehet a kérdés.” „Mi a fontosabb egy országban: a magasabb legyen a bérszint, vagy az, hogy a külföldiek sok olyan tevékenységet is elvégezzenek, amelyeket a helyiek semmi pénzért nem csinálnának meg?” „A demográfiai és strukturális eredetű munkaerőhiány miatt komoly károkat okozhat a magyar gazdaság szereplőinek egy »vendégmunkásSTOP-tábla«.” – íme néhány érv és ellenérv érintett vállalatok vezetői részéről.
Az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel, a gazdálkodók 40%-a szembesül munkaerőhiánnyal. A szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és karbantartó foglalkozásokban jelenti a munkaerőhiány. Míg az élelmiszeriparban a legnagyobb toborzási gond a húsfeldolgozó és pék, valamint az édesipari termékgyártó munkakörökben mutatkozik.
A gazdálkodók a munkaerő megtartására a jövőben ezeket tervezik bevezetni: nagyobb bér, természetbeni juttatás, munkába járás támogatása. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó nagyvállalkozó úgy fogalmazott, hogy a külföldi vendégmunkások bevonása a magyar munkahelyek védelméről is szól. Hiszen ha nincs elég munkaerő, a vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy áthelyezik a termelést másik országba. Ugyanakkor egy vendégmunkás foglalkoztatása három magyar munkahely megtartásához is hozzájárulhat.
Erősödő munkaerőhiánytól és a hazai gazdaság növekedési kilátásainak romlásától tartanak a munkaerő-kölcsönzők a kormánydöntés kapcsán. Névtelenséget kérve két munkaerő-közvetítő szakember is úgy fogalmazott magazinunknak, hogy míg Magyarországon a foglalkoztatottaknak csak 2,5%-a külföldi munkavállaló, addig Ausztriában ez az arány 25%. De a cseheknél és a lengyeleknél is meghaladja a 10%-ot, tehát indokolatlan a kormányzati szigor.
A debreceni székhelyű Hajdúsági Sütödék-csoport az iparág nagyvállalati szereplői közül az utolsók között döntött úgy még tavaly, hogy külföldi vendégmunkások foglalkoztatásával enyhít az egyre égetőbb munkaerőhiányon. A vezérigazgató ezt akkor azzal indokolta, hogy ők elmentek a falig magyar munkaerő-ügyben, de be kellett látniuk, hogy egész egyszerűen nincs elég használható (dolgozni tudó és akaró) ember a piacon, ezért munkaerőimportra szorulnak.
Alapos tájékozódást követően egy focicsapatra való filippínó vendégmunkást „igazoltak”. Ők a munkaszerződésük és a régi szabályok értelmében még egy-két évig maradhatnak a cégnél.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álláspontja szerint, ha korlátozzák vagy megtiltják a harmadik országbeli munkaerő behozatalát – miközben más uniós országok ezt engedik –, úgy a magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozások hátrányba kerülnek az európai uniós versenytársakkal szembe. Egy ilyen lépés a hazai vállalkozások sokaságát teheti versenyképtelenné, és magyar emberek munkahelyeit is veszélybe sodorhatja.
A FruitVeB szerint az ázsiai munkavállalók jelenléte nem holmi választható kényelmi megoldás, hanem kényszer. A zöldség-gyümölcs termelők és az egyik vezető baromfi-feldolgozó vállalkozás után a Tej Terméktanács is komoly aggodalmát fejezte ki a külföldi vendégmunkások magyar piacról való kizárása miatt.
„Az állattenyésztésben – különösen a tejtermelésben – rendkívül feszült a munkaerőpiaci helyzet. Az állatgondozás és a fejés olyan folyamatos, 365 napos, jelentős fizikai megterheléssel járó tevékenység, amelyre évek óta szinte lehetetlen megfelelő számú és felkészültségű hazai munkaerőt találni, illetve azt hosszú távon megtartani” – állítják névtelenséget kérő hajdú-bihari informátoraink. Ők kivétel nélkül megkerülhetetlen tejpiaci szereplők.
Koncz Máté, a jellemzően nagyüzemeket tömörítő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke úgy véli, hogy vidéken továbbra is egyszerre van munkanélküliség és munkaerőhiány. „A kertészetben és az állattartásban ma sem népszerű dolgozni” – állítja a szakember. Hozzáteszi, hogy éppen ezért a fejlesztéseknél egyszerre kell ügyelni a munkakörülmények javítására, a gépesítésre és a technológia korszerűsítésére. „Azért is kell fejlett technológiát alkalmazni, mert nem találunk megfelelő embereket a megfelelő helyekre” – véli.
