A januári komposztálás nemcsak a hulladékcsökkentés miatt fontos, hanem azért is, mert így tavasszal már részben érett, tápanyagban gazdag komposzttal dolgozhatunk a kertben. Ez jelentős előnyt jelent a talajerő utánpótlásában. Ahhoz, hogy a komposzt életben maradjon télen, ugyanazokat az alapelveket kell szem előtt tartanunk, mint az év többi részében – csak tudatosabban alkalmazva.
A három kulcs télen is működik:
Nedvesség: A komposzt akkor aktív, ha nedves, de nem tocsogós. Télen a csapadék gyakran hó formájában érkezik, ami a felmelegedéskor lassan olvad bele a komposztba. Ha túl száraznak találjuk a komposztot, locsoljuk meg langyos vízzel – de csak mértékkel, nehogy túl vizes legyen!
Levegő: A lebontó mikroorganizmusoknak oxigénre van szükségük. Téli időszakban is érdemes átforgatni a komposztot, akár csak a felső rétegeket. Így megelőzhető az anaerob rothadás, és segíthetjük a mikroorganizmusokat.
Szén–nitrogén arány: A sikeres komposzt titka a megfelelő arány: körülbelül 25–30 rész szén (száraz anyagok, például avar, szalma) és 1 rész nitrogén (friss zöld hulladék, konyhai maradék). Télen, amikor kevesebb friss zöld hulladék keletkezik, fontos, hogy a száraz anyagokat is hozzáadjuk, és ne csak nitrogéndús anyagokkal dolgozzunk - írja az Agroinform.
Ha pedig leállt a komposzt, így indítható újra:
A komposzt átmozgatásával oxigént juttatunk be, és segítjük a mikroorganizmusokat. Ha a halom átfagyott, várjuk meg az enyhébb napokat.
Ha száraz a komposzt, langyos vízzel locsoljuk meg, hogy a mikrobák újra aktivizálódhassanak.
Egy kevés friss konyhai hulladék, kávézacc vagy zöld növényi maradék segíti a folyamat beindulását. Ha van, egy kevés kész komposzt vagy kerti föld is gyorsítja az újraindulást.
Takarjuk le a komposzthalom tetejét (pl. szalmával, zsákvászonnal), így jobban tartja a hőt és a nedvességet.
