Akár két évvel előre is biztosítják az édességgyártók a szükséges kakaókészleteket. Emiatt jóval drágábban beszerzett alapanyagot is feldolgoznak, ami részben megmagyarázza, miért érvényesül csak késve a kakaóárak csökkenése a bolti csokoládénál.
Különösen a szezonális termékek, így például a karácsonyi édességek esetén hosszú az előkészület: a gyártás már nyáron elkezdődik. Ezért az alapanyag-szerződéseket többnyire már az év első negyedében rögzítik. Közben az intenzív verseny miatt az élelmiszer-kereskedelem árrése 1-3%, ami rendkívül alacsony.
Ezzel ellentétben sok édesipari konszern 30%-os haszonkulccsal dolgozik. És jó részük nem is hajlandó az alapanyagok árcsökkenését időben továbbadni. Főleg a nagy gyártókat – mint a Mars, Mondelez, Nestlé – éri szemrehányás, hogy kihasználják a keresleti csúcsokat a magasabb árrés érdekében.
Az alapanyagok ára New Yorkban és Londonban alakul ki, a határidős tőzsdéken. Szakértők szerint ez használ az árképzésnek, mivel a tőzsde átlátható, és a kereslet-kínálat alapján méltányosabb árakat generál. Emellett könnyebben összehozza azokat a termelőket és fogyasztókat, akik különben nem jutnának közvetlen kapcsolatba.
További előny, hogy könnyebben be tudnak szállni azok a befektetők, akik gondoskodnak a kereskedelem likviditásának növekedéséről. Köztük olyanok is vannak, akik az árak emelkedésére vagy csökkenésére spekulálnak, és ezzel rizikót vállalnak. Így a határidős piacon kockázatátvitel zajlik.
Ám végső soron nem ezek a tőzsdei ügyletek hajtják fel, vagy nyomják le a kakaó árát, hanem a valós események. Ilyen az időjárás, a termés és a készletek mennyisége. Tehát mint minden árupiacon, a kakaó esetén is a kereslet és a kínálat határozza meg az árat.
Ám a kakaó ára már nem is olyan fontos az édességgyártóknak, például egy tábla tejcsokiban az uniós rendelet szerint a nyers kakaó aránya 30% kell hogy legyen.
Egy korábbi EU-rendelet meghatározza a kakaótartalmú termékekben megengedett maximális kadmiumszintet, ennek teljes körű végrehajtása az év elején kezdődött (EU 2023/915). A határértékek a következők:
• kakaópor (100%-os): 0,6 mg/kg kadmiumszint
• 50% és afölötti kakaótartalmú csoki: 0,8 mg/kg
• ez alatti kakaótartalom: 0,3 mg/kg kadmiumszint.
Egyszerűnek tűnik, ugye? A probléma az, hogy a kadmiumszint a talajviszonyoktól, az ültetvény elhelyezkedésétől és a feldolgozástól függően sokat változhat. Egy hajórakomány kakaó, amely a beszállító laborjában 0,55 mg/kg-os értéket mutat, az európai kikötőben 0,68 mg-ot mutathat, ami azonnali elutasítást és egy csomó költséget jelent. Emiatt az uniós felvásárlóknak 22%-kal többe kerül a rendeletnek megfelelő kakaó.
Itt jön képbe a geológia, mint versenyelőny, főként Indonézia esetén. A Sulawesi-sziget (ahol az indonéz kakaótermesztés 70%-a zajlik) vulkáni talajának ásványi összetétele és kadmiumszintje sokkal kedvezőbb, mint a fém-oxidokban gazdag, de tápanyagban szegény nyugat-afrikai laterit talajoké.
Konszolidálódott a kakaó ára 4200 dollár/tonna szinten, így a 2024. januári mélypont közelében maradt. A túlkínálat és a gyengébb kereslet korlátozta a nyereséget. A StoneX amerikai pénzügyi központ prognózisa szerint globálisan 287 ezer tonnás kakaófelesleg várható a 2025/26-os szezonban. Míg a 2026/27-es idényre 267 ezer tonnás többletet jósoltak. Emellett a Nemzetközi Kakaószövetség (ICCO) nemrégiben arról számolt be, hogy a globális kakaókészletek 4,2%-kal nőttek, elérve az 1,1 millió tonnát.
Olvasd el ezt is!
