Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a növények számára elegendő az, ha megfelelő mennyiségű víz jut nekik. Ám nem mindegy, milyen az a víz, amivel locsolunk. A csapvíz vagy kútvíz tápanyagtartalma, sóösszetétele, kémhatása és hőmérséklete egyaránt befolyásolja a kiskerti termés eredményességét - írja az Agrárszektor.
A túl hideg víz például sokkolhatja a gyökereket, míg a túl magas sótartalom fiziológiás szárazságot okozhat. Az élettanilag szükségestől eltérő pH gátolhatja a tápanyagok felszívódását, és hiánybetegségekhez vezet.
Permetezéskor még kritikusabb a vízminőség jelentősége: a lúgos víz például lebontja a növényvédőszerek hatóanyagait, a kemény víz pedig kicsapja azokat, jelentősen csökkentve a hatékonyságot. A csapvíz klórtartalma a hasznos mikrobákat is károsíthatja.
A szakemberek szerint érdemes otthon is pH- és EC-mérést végezni, vagy a kútvizet laborban bevizsgáltatni. Az esővíz, vagy melegedni hagyott kútvíz ideálisabb lehet, mint a csapvíz, a vízlágyítók és pH-szabályozók használata pedig sokat segíthet a növénybarát öntözésben.
Kánikulában kerüljük a napos időben történő locsolást, de erős felmelegedés esetén még közvetlenül a naplemente utáni néhány óra is túl forró lehet a párolgás és a leforrázás veszélye miatt. Locsoljunk inkább késő este vagy reggel.
A növényeket ne felülről, széles vízsugárral öntözzük, hanem alulról, leginkább a tő környékét áztassuk át. Hatásosabb, ha ritkábban, de nagyobb vízadaggal öntözünk, így a talaj jobban átázik. Ellenkező esetben csak a talajfelszín nedvesedik át, onnan pedig a víz nagyon gyorsan elpárolog. A gyökerek ilyenkor elsősorban a talajfelszín közeli részeket fogják behálózni és egy hirtelen jött vízhiány gyökérpusztulást, növényszáradást okozhat.
Mulcsozzunk is. Ez az egyik legjobb módszer a párolgás lassítására, megmenthetjük vele a talaj nedvességét a nagy melegben, körülbelül 10 centi vastagságban.
Ne ültessünk és ne metsszünk hőhullám idején, ez stresszt okoz a növénynek - írtuk korábban.
