Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője felidézte: a szervezet jogelődje 2006-ban 13 hazai vállalkozás összefogásával alakult meg, ma pedig 250 cég több mint 6000 terméke viseli valamelyik Magyar Termék védjegyet. A közösséghez tartozó vállalkozások éves árbevétele mintegy 4700 milliárd forint, foglalkoztatotti létszámuk pedig 54 ezer fő.
„A védjegy nemcsak egy kommunikációs üzenet, hanem valódi üzleti értéket is jelent” – fogalmazott Benedek Eszter.
A Magyar Termék jövője
Benedek Eszter szerint a Magyar Termék következő két évtizedének célja is ehhez a tudatosabb piacépítéshez kapcsolódik.
„Az első húsz évben azt értük el, hogy a vásárlók felismerik a védjegyet és bíznak benne. A következő húsz évben azt szeretnénk, hogy minél természetesebb és tudatosabb döntés legyen magyar terméket levenni a polcról” – fogalmazott.
Versenyképesség: Hazai alapanyagból magasabb hozzáadott érték
A hazai élelmiszergazdaság előtt álló feladatokról dr. Gál Bence, élelmiszer-szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszélt. Szerinte az élelmiszerre stratégiai, alapvető ellátást biztosító értékrendszerként kell tekinteni, a versenyképességhez pedig a teljes értéklánc együttműködésére van szükség a termeléstől a feldolgozáson és kereskedelmen át a fogyasztóig.
„Az élelmiszer-műveltség fejlesztése nem luxus, hanem nemzeti érdek és a jövőnk záloga” – hangsúlyozta.
Több ezer milliárd forint fejlesztésekre
A beruházási lehetőségeket Madarász András, a Goodwill Consulting Kft. értékesítési igazgatója ismertette. A Közös Agrárpolitika 2023–2027-es időszakában közel 6000 milliárd forintnyi támogatási keret áll rendelkezésre, amelyből mintegy 3000 milliárd forint vidékfejlesztési forrás.
A vissza nem térítendő támogatások mellett a kedvezményes hitel- és kombinált konstrukciók is komoly szerepet kaphatnak, különösen az energetikai, digitalizációs, technológiai és kutatás-fejlesztési beruházásokban.
Ritkábban vásárolunk, de többet költünk
A fogyasztói környezet változását Turcsán Tünde, a YouGov ügyvezető igazgatója mutatta be. A gazdasági bizonytalanság továbbra is erősen befolyásolja a magyar háztartások döntéseit: közel minden második fogyasztó nehéznek ítéli saját anyagi helyzetét.
A vásárlási szokások is átalakultak. A vásárlási gyakoriság mutatója a 2019-es 136-ról 2026-ra 123-ra csökkent, miközben az egy alkalommal elköltött átlagos összeg 2877 forintról 5655 forintra emelkedett. A fogyasztók tehát ritkábban mennek boltba, viszont nagyobb kosárral távoznak.
Bizalom, ár és hatékonyság
A kiskereskedelmi kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a vásárlói bizalom helyreállítása lassú folyamat, miközben az ár továbbra is meghatározó döntési tényező.
Heiszler Gabriella, a SPAR elnök-ügyvezető igazgatója szerint a folyamatos változás közepette a legfontosabb feladat, hogy a kereskedelem fókuszában továbbra is a vásárló maradjon. Péter Tamara, a Tesco beszerzési vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem pusztán az számít, mennyi pénz áll a fogyasztók rendelkezésére, hanem az is, hogy abból mennyit mernek elkölteni.
A beszállítók számára a következő időszak egyik legfontosabb feladata a hatékonyság növelése lehet. A kereskedők szerint azok a vállalkozások tudnak hosszú távon versenyképesek maradni, amelyek gyorsan reagálnak a fogyasztói igényekre, korszerű technológiával dolgoznak, megbízhatóan szállítanak és képesek a kereskedelmi partnerekkel közösen fejleszteni egy-egy kategóriát.
