Kifizetődő a német precizitás az agráriumban, van mit tanulni

Érzékelők, műholdak és adatelemzések felhasználása, amivel kevesebb kijuttatás, hatékonyabb gazdálkodás érhető el, és a természetes erőforrásokat is kíméljük – ez a precíziós gazdálkodás fő ígérete. Egy német gazdálkodó, Friedrich Baumgärtel már két évtizede belefogott, amikor hozamtérképeket kezdett készíteni 600 hektáros szántóföldi gazdasága számára Szász-Anhalt tartomány közepén (a feketeföldjéről nevezetes Magdeburger Börde tájegységben).

Ehhez a kombájn adatait használta, vagyis a kicsépelt gabona dokumentált mennyiségét. Miután átállt a GPS-kormányzásra, térképre tudta vinni a hozamokat. Ez jelentette a precízió alapjait, amivel a terület egyik úttörője lett. Családi gazdaságában főleg búzát, kukoricát, repcét termeszt.

Miután az adatokat átvitte a gazdálkodási programjába, maga készíti el a vetési és kijuttatási térképeket. (Más német gazdák általában szolgáltatóhoz folyamodnak.) „Megnézem az elmúlt három év terméshozam-térképeit egy-egy kultúráról, majd létrehozom a vetési térképet, kiemelve a jobb terméshozamú és vízellátottságú parcellákat” – emeli ki a gazda.

Itt a vízellátás különösen fontos kérdés, mivel a Magdeburger Börde – dacára a termékeny talajnak – Németország egyik legszárazabb vidéke. A térképet átviszi a traktor számítógépére, az pedig továbbítja az infót a munkagépnek, a gyártótól független Isobus-formátumban.

Szenzorokkal mérve

Közel másfél évtizede egy növényvitalitás-szenzort (Green Seeker) vett Baumgärtel, amivel a szántók biomassza-értékét méri. Ezzel tudják helyspecifikusan szabályozni a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatását. A négy érzékelővel ellátott Green Seeker vörös és közeli infravörös (NIR) fényben vizsgálja a növényeket. Az adatokból a traktor programja meghatározza az NDVI-t (normalizált differenciált vegetációs indexet). Így derül ki, mennyire sűrű és zöld a növényzet.

Egy infravörös terményszenzorral is bővítették a családi gazdaság arzenálját. Ez a kombájnra szerelve méri a learatott gabona nyersfehérje-tartalmát. A magas fehérjeszint azt jelzi, hogy a tápanyag-hatékonyság különösen jó.

Gazdálkodási programjával szeret még mélyebbre ásni Friedrich Baumgärtel: meghatározza a növények nitrogénfogyasztását, és kiszámítja a N-hatékonyságot. Ezáltal még pontosabban jelöli ki azokat a területeket, ahová több vagy kevesebb műtrágya kell. „Tényleg vannak már olyan területeink, ahol a kijuttatott nitrogén száz százalékát felhasználtuk!” – mondja büszkén.

Ám az „adattenger” (big data) még nem elég nagy az éves előrejelzésekhez. Akadnak zavaró tényezők is, például egy rosszul beállított gép vagy a szokatlan időjárás, amit csak a gazda tud felismerni és figyelembe venni a prognózishoz. Emellett a programok még nem elég fejlettek ahhoz, hogy mondjuk a tápanyag-hatékonyságot is figyelembe vegyék.

„Nehéz pontosan kiszámolni a megtakarításokat” – mondja Baumgärtel. Tavaly átlagosan 6% műtrágyát spórolt a Green Seekerrel, mégis közel 3%-kal több termése lett. Noha ez a szenzor 12 ezer euróba került, egyébként igen keveset fordított a precíziós gazdálkodásra. „Ha új gépet veszünk, a technológia már bele van építve” – mondja. „Inkább az az adatok és a rendszerek összekapcsolása igényel erőfeszítést.” Ám pont itt gyakoriak a kudarcok.

Akadályozott adatok

A precíziós gazdálkodás egyik fő problémája, hogy a rendszerek nincsenek átfogó hálózatba kötve. Gyakran csak elszigetelt megoldások akadnak, például a talajra, a növénybetegségekre vagy a tápanyagellátásra koncentrálva. Hiányzik a teljes termelési láncot lefedő megoldás. „Sokak számára túl nagy a ráfordítás, főleg mi méretünkhöz hasonló gazdaságok esetén” – állapítja meg Baumgärtel. De még a nagyobbak is gyakran küzdenek a precízióra való áttéréssel. „A gazdaságok vezetői azt mondják, erre nincs idejük, másra kell figyelniük” – teszi hozzá.

Végül további kihívás a szélessávú internet-hozzáférés hiánya a német vidéken. Ennek ellenére Friedrich Baumgärtel optimista:

„A precíziós gazdálkodás alkalmazása mindenképpen terjedni fog, és a technika egyre több lehetőséget kínál. Ez a kisgazdaságok számára is kedvezőbbé teheti az elindulást.”

Szomszédok közötti megosztás

Különösen kisebb agrárcégeknek okoz gondot a kezdeti beruházás. „Szerintem érdemes együttműködni a szomszéd gazdaságokkal” – tanácsolja Friedrich Baumgärtel. „Számos megoldást lehet közösen használni, például a Green Seekert, mert ez három különböző traktorhoz is csatlakozhat.” A közös gazdálkodást is érdemes megfontolni, mivel nagyobb területen a precíziós technikával sokkal jobb teljesítmény érhető el – ugyanolyan műszaki felszereltséggel.

Névjegy