Nemcsak a lehullott levelek és elszáradt szárak összegyűjtése fontos, hanem a nyári zöldségek, például a paradicsom, paprika vagy bab maradványainak eltakarítása is. Ezeket legkésőbb az első fagyok után érdemes eltávolítani, mert a talajon hagyva remek búvóhelyet biztosítanak kártevőknek és betegségeknek. Ha a növények a szezon során megbetegedtek, a fertőzött részeket ne dobjuk a komposztba, inkább égessük el – így elkerülhetjük, hogy a baj átterjedjen a következő évre. A gyomokra is érdemes most figyelni: mielőtt magot hoznának, szabaduljunk meg tőlük, hiszen a talajban áttelelő magok tavasszal rengeteg bosszúságot és pluszmunkát okozhatnak - írja az Agrárszektor.
Lazítsuk fel a tömörödött talajt, és javítsuk a vízelvezető képességét. Az ásás a leggyakoribb módszer, de fontos, hogy ne fordítsuk meg a talajrétegeket, hanem csak lazítsuk fel, hogy a talaj élővilága a felső rétegben maradhasson. A kiskerti talajművelés során a „forgatás nélküli ásás” egyre népszerűbb, mivel védi a talaj élővilágát. A mélymulcsos megoldásnál idővel erre sincs szükség, mert évek alatt az alul lebomló, feljebb pótolt mulcsréteg ideálisan laza talajszerkezetet hoz létre.
A talaj tápanyagtartalmának visszaállítása érdekében szerves anyagokat kell bejuttatni a talajba. A jól beérett komposzt elterítése és beásása a talajba kiváló módszer a humuszpótlásra. A komposzt nemcsak tápanyagot ad a talajnak, hanem javítja a szerkezetét, és elősegíti a hasznos talajlakó élőlények elszaporodását. Érett állati trágyák is alkalmasak erre, mint a ló, vagy a marhatrágya. Lehet kapni baromfi, sőt akár sirálytrágya pelletet is, az ezekkel történő tápanyag visszapótlás nagyon leegyszerűsíti és hatékonnyá teszi a folyamatot. A zöldtrágyázás is egy hatékony és környezetbarát módszer a talajjavításra.
A gyümölcsfák esetében a lehullott gyümölcsöket és leveleket is össze kell szedni, mivel ezeken a részeken a gombás betegségek és a rovarkártevők petéi is áttelelhetnek.
A talajművelés során is segíthetünk a kártevők elleni védekezésben. A talaj sekély megforgatása felszínre hozza a talajlakó kártevőket (például a drótférgeket és a cserebogár pajorokat), ahol a fagy és a ragadozó madarak áldozatául esnek. A talaj fertőtlenítésére természetes anyagokat is használhatunk, mint például a fekete mustármag vetése, amelynek gyökereiből felszabaduló anyagok gombaölő és fonálféreg-pusztító hatással bírnak.
Nem minden fafaj ideális a ház körül: vannak olyan növények, amelyek több bosszúságot okoznak, mint amennyi örömöt nyújtanak.
A gyökérzet okozta problémák a leggyakoribb veszélyek közé tartoznak. A nyárfélék, a fűzfák és a jegenyenyár gyökerei például képesek megbontani a ház alapját, tönkretenni a burkolatot, sőt a vízvezetékeket is.
Az allergiásoknak a nyárfa és a nyírfa különösen kockázatos, hiszen pollenjük súlyosbíthatja a szénanáthát.
A gyors növekedés sem mindig előny: a nyár és a fűzfa ugyan hamar árnyékot ad, de rövid életűek, törékeny ágaik pedig viharban állandó veszélyt jelenthetnek.
Komoly gondot okoznak az invazív fajok is. A bálványfa és a zöld juhar például igen gyorsan terjed, kiszorítják az őshonos növényeket, sőt a bálványfa az általa termelt vegyi anyagokkal gátolja más növények fejlődését is.
A túl nagyra növő erdei fenyő, tölgy vagy platán kisebb kertekben egyszerűen nem fér el, árnyékukkal ráadásul elnyomják a gyepet és a virágokat.
A diófák levelei és gyökerei juglont bocsátanak ki, ami sok más növény fejlődését akadályozza, ráadásul a folyamatos levél- és terméshullás is állandó takarítást igényel.
Szakértők ezért inkább az olyan fákat ajánlják, mint a díszalmafélék, a galagonyák vagya japán díszcseresznyék, ezek ugyanis nem csak szépek, hanem tartósak is és kevés járulékos gondot okoznak. A tudatos választás nemcsak esztétikai, hanem biztonsági és ökológiai szempontból is elengedhetetlen.
