Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) elnökévé választották pár hete. Mit kell tudni ezekről a mozgalmakról, a szövetségről?
Drexler Dóra: Az ökológiai gazdálkodás a huszadik század elején, alulról jövő kezdeményezésként indult, és a világ különböző részein párhuzamosan fejlődött több irányzata. Ezek lényege az iparszerű mezőgazdaság talajra, élővilágra és emberre gyakorolt negatív hatásainak mérséklése volt. Úttörői alternatívát akartak kínálni a műtrágya és más kémiai inputok hajtotta mezőgazdasággal szemben. Olyat, ami megőrzi a talajéletet, a biodiverzitást és természetes módon termel minőségi élelmiszert. Ezek a kezdeményezések találtak egymásra 1973-ban, akkor jött létre az IFOAM. Minden kontinensen van ilyen ernyőszervezet, most én lettem az európai szövetség elnöke.
Mi az európai szervezet célja, feladata?
D. D.: Az ökogazdálkodási szektorban dolgozó összes szereplő, gazdák, feldolgozók, kereskedők, civil szervezetek érdekképviselete. Ez a fajta gazdálkodás az egyetlen olyan fenntarthatóságra törekvő élelmiszer-termelési rendszer, amelynek jogszabályi keretei vannak az unióban. Tehát pontosan meghatározott, hogy ki és milyen feltételek mellett lehet biogazda, ehhez akkreditált ellenőrzési és tanúsítási rendszer is társul.
Teljesítéséhez nem lehet műtrágyát és szintetikus növényvédő szereket használni. Szántóföldön és kertészetben vetésforgót kell alkalmazni, az állattartásban pedig szigorúak az állatjóléti feltételek. Az IFOAM érdekképviseletként azért lobbizik az unióban, hogy az Európai Tanács, a Parlament és a Bizottság az újabb hétéves ciklusban is vegye figyelembe az ökológiai gazdálkodás előnyeit.
És tekintetbe veszi?
D. D.: Általában igen.
Vajon mennyire?
D. D.: Uniós zászlóshajó-projektté vált az ökológiai gazdálkodás. Legerősebb szerepe talán a most záruló KAP-ciklusban volt. Gondoljunk a Green Dealre és a Farm to Fork stratégiára. Az EU 25%-os öko-területarányt célzott meg 2030-ig, ami rendkívül magas szám, ezt sajnos nem is fogjuk elérni. Jókora bővülés után most tartunk 12%-nál. De így is nagyon dinamikus növekedés indult el a tagállamokban a biotermékek kereslete terén is.
Az egész élelmiszer-forgalmat tekintve mekkora az ökogazdálkodás aránya?
D. D.: Tavalyelőtt az uniós biotermékek forgalma közel 50 milliárd euró volt. A három legnagyobb piac Németország, Franciaország és Olaszország. A kiskereskedelmi forgalmi arány – ahogy a területi is – tagállamonként igen változó. A legmagasabb Dániában, mintegy 15%, itthon meg még csak körülbelül 1,2%. A hazai biotermék-kiskereskedelem dinamikus fejlődése évi 14%-os bővülést jelent, persze alacsony bázisról. A hazai forgalom évi 100 millió euró körül alakult tavaly.
Az új ciklusban mik az uniós célkitűzések? Önnek miért kell dolgozni, lobbizni?
D. D.: Hát éppen azért, hogy legyenek célkitűzések. Most az inga átlendült a másik irányba, korábban nagyon ambiciózus célokat fogadtak el, ezúttal az ellenkezőjét látjuk. A Bizottság nem akar célokat kitűzni, sem számokat mondani, sem büdzséket elkülöníteni. Sok mindent összevonnak, a KAP-nak lesz egy elkülönített kerete, de az agrárökológia irányokra, a mostani vidékfejlesztési pillérre a jelen tervek szerint nem jutna külön pénz.
És nem lesz KAP Stratégiai Terv, hanem a tagállamokra bízzák – a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekben –, hogyan olvasztják egybe ezeket: kohéziós alap, vidékfejlesztés, agrártámogatás és minden egyéb. Noha az EB továbbra is fókuszban tartaná az ökogazdálkodást. Ezért bekerült a javaslatukba, hogy a tagállamoknak kötelező támogatniuk az ökológiai gazdálkodást és az ökoátállást a KAP-fejezetben.
Ennek fényében milyennek látja az öko jövőjét itthon, Európában és a világban?
D. D.: Pozitívan, mert a fejlődés két oldalról jön. Ott a támogatási oldal, az agrár-szakpolitika, a másik oldal pedig a piac, a fogyasztói kereslet és jó hír, hogy ez érdemben nő. Magyarországon ott tartunk, ahol a nyugat-európai piacok 15-20 évvel ezelőtt. Most várható egy meredek növekedés, ami még inkább ismertté és elérhetővé teszi a biotermékeket. A támogatásoknál is abban bízom, hogy a hazai termékpályákon lesz a hangsúly. El kell kerülni azokat a hibákat, amelyek elviszik a fókuszt az eredeti célokról.
Az interjú teljes terjedelmében a Haszon Agrár magazin augusztusi számában olvasható.
